motto: "Kecske szarva, bika szarva, az egész horda le van szarva!"  (Neándervölgyi Leánder ősköltő, részlet A Horda és a Verebek c. őskölteményéből.)


A történelmi kések kútjában merüljünk kicsit mélyebbre. A boldog törp-rézkor. Amikor még a kakas se kukorékolt, mert még nem volt megszelídítve. De a felálló tarajára hajazó, pontosabban tollazó vörös színű kés már megjelent a horda konyháján. Már ha sikerült találni egy gazdag, szép, vörösréz telért. Esetleg egy vörösképű rézbányászt, akivel el lehetett cserélni a kor szokásai szerint egy kőbunkóra. Így réz is lett és a bunkó is megmaradt.

Egy minimal art konyhakés és/vagy EDC a korból. A furatnál fogva övre, nyakba lehetett akasztani, így mindig kéznél volt. A teljesen fém kialakítás lehetővé tette, hogy megfeleljen a korabeli HAPCI-nak és egyéb közegészségügyi előírásoknak, mivel a pucér fémet a kutya teljesen tisztára tudta nyalni és egyben nyálával fertőtlenítette is.

http://keptarhely.eu/images/2023/08/29/v03/20230829v03xgfi84.jpeg

A markolatvég a kor praktikumát tükrözi, hiszen nincs rajta üvegtörő. Merthogy az üveget még sokáig nem fogják feltalálni, tehát akkoriban törni sem kellett. Van viszont egy praktikus klopfolófej, amivel viszont az őstulok húsát lehetett puhítani az üknagyi régi receptje szerinti neanderiszelet készítésekor, ami a neanderfatányéros elengedhetetlen része volt. A kés jegyajándékként is fontos szerepet játszott a korban, természetesen kardfogú macska bundáján átnyújtva.

http://keptarhely.eu/images/2023/08/29/v03/20230829v03xe5inf.jpeg

A korabeli törpök legveszélyesebb ellenfelének elejtése komoly sikernek számított, így a vadász az egyéb feltételek megléte esetén megkaphatta a felállítási engedélyt.
Akkoriban még - törpön törp - a méretek nem voltak olyan lényegesek mint ahogy manapság
túlhájpolják. Így aztán a bizottság sem méricskélte a dolgot, ha az akkori törpöknek megfelelt, a mai nyafogó mikrotörpöknek is legyen elég.