Részlet egy községi tanácstitkár beszámolójából, (1953), akinek már nagyon elege lehetett a propagandisztikus világszemléletből.

Szerinte a „község jelenlegi nehézségeit nem a klérus és a szekták idézik elő, csupán az ellátás terén mutatkozó hiányosságok.
A kisgyűlések és agitációs munkák során tapasztalt adatok alapján a községben az a megállapítás, hogy a jelenlegi hiányosságokat a liszt, kenyér és egyes közszükségleti cikkek hiányos ellátása okozza.
Tekintettel arra, hogy a község lakosságának 80 %-a mezőgazdasági munkával foglalkozik, ennek ellenére a lakosság 90 %-a úgy kenyérben, mint lisztben teljesen ellátatlan. Ezzel szemben a község eddigi heti kenyér kontingense 6 q volt, ami természetesen hetenként csak egyszer került kiosztásra, így azon alkalommal is személyenként esetleg 1/2 kg kenyér lett egy heti adag. Hasonló eset állt fenn eddig a liszt ellátás terén is.
Ezzel kapcsolatban a lakosság elégedetlenkedik, és minden egyes alkalommal visszatérnek az elmúlt évi magas beszolgáltatásra, vagyis azt a dolgozó parasztság a múlt évi fagy, árvíz és aszály után a negyedik csapásnak tudja a községre.”