kehely – ‘serleg, díszes, talpas ivópohár’; ‘misén, úrvacsorán használatos arany vagy ezüst talpas ivóedény’: áldoztatókehely.A német Kelch átvétele, esetleg a horvát és szlovén kelih közvetítésével; az ófelnémet kelich előzménye a latin calix, calicis (‘serleg’), a görög külix, külikosz (‘pohár’) megfelelője. A fenti eredetnek a ~ kelyh- tőalakja felel meg (a -l palatalizálódott); a szó mai alakja hangátvetéssel alakult ki, mint a pehely, teher szavakban.

Virágkehely akkor mi a f*szom? Az is származik valahonnan? Szabd kérdeznem, hogy a németben a virágkehely miért nem a kelch szóval volt írva egészen a 19. századig? Blütenbecher volt addig, csak a 19. száazdban lett Blütenkelch... akkor ki vette át kitől? A virágkehely meg mindig is magyarszó volt.

Ez itt a probléma, hogy a magyar műveltséget nem lehet és nem is szabad magyar szavakból magyarázni, mert hiába ugyanaz a gyök két azonos alakú, de kétjelentésű szónál az egyiket már németből eredeztetik, vagy szlávból. Kérdésem: a törökben is kadeh vagy chalicheh, ők is a németektől vették át? Horvát közvetítéssel? Meg spanyolok? Meg a görögök? A perzsa nyelvben kasbrgˇha kiejtés szerint. Oda hogy került a németből meg az szlávból? Menjenek a p-*cs-ba.

Méghogy tudomány.