Ha jól belegondolok valóban veszélyes megszaggatni a töltőáramkört és akksi nélkül pörgetni a váltakozóáramú generátort -- nekem egyszer majdnem az életembe került ...

Itt a közelben a szálkai elágazónál van egy haláljel . Fogalmam sincs miféle balesetnek állít szomorú emléket , de nem múló gyászról lehet szó , mert több évtized után is gondozott objektumról van szó , szerintem ha most kimennék oda ( kb. 8 km ) akkor égve találnék valami mécsest .

Valahányszor arra megyek azt jut eszembe : egyszer én is majdnem itt hagytam a fogamat , 1988-ban az ETZ-vel , akkor nekem is állhatna itt efféle mementó .

Akkoriban ETZ-vel jártam , aminek 12 V-os , váltakozóáramú generátora volt . Megbízható , teljesítőképes , már alapjárat környékén megindult a töltés a korábbi kommutátoros dinamókkal szemben . A generátorral nem is volt baj , de az akkori aksik ! Förtelmes minőségűek voltak , csak annyi dolguk lett volna , hogy az első szikráig eljusson a motor ( jól indult ) és utána már akkumulátornak semmi dolga . De nem , ezek a nyomorult telepek még ilyen kímélő életmód mellett sem bírtak ki 1-2 évnél többet . Én akkor katona voltam , ezért a nagyritkán elővett motorba nem akartam aksit venni , jó ha havonta 1-2 alkalommal haza tudtam jönni -- ha veszek is aksit az beledöglik az unalomba .

De a generátoros járgányt brutálisan nehéz betolni aksi nélkül ; bár a szakirodalmi vélekedéssel ellentétben nem lehetetlen , én többször megcsináltam . Értsd : a járműben fizikailag nem volt (jelen) semmiféle akkumulátor , de betolással be tudtam indítani .

Szóval a gyújtás akkumulátorról megy , az első szikrához áram kell . Vettem két laposelemet , sorba kötöttem őket ( jó-jó , tudom : elágazás nélküli kapcsolás , ne sorosozzunk itt kérem ) így kaptam 9 voltot . Ezt betettem az aksi helyére és beindítottam vele a motort . Amint elindult rögtön lerántottam a sarut , mert vélelmeztem , hogy a jó öreg Perionok nem szerették volna szembekapni a 12 (jó-jó 14,4 ) voltos és 15 amperes töltőáramot .

És így jártam vele hónapokig ... az elemek jól bírták , hiszen csak az indítás pillanatában voltak használva . Arra kellett ügyelni , hogy alacsony fordulaton , index-féklámpa-világítás együtt már annyira leejtette a feszültséget , hogy leállt a motor is . AZ egész áramtermelő egység az ilyen használat mellett is csak egyetlen hibát produkált nálam ( 20 évig voltam ETZ tulajdonos ) , miszerint az egyik diódának egyszer eltört a porrasztása . Visszapöttyintettem és passz . Jegyzem : mechanikus-érintkezős feszszabályzó volt a járgányban .

Tehát a szálkai elágazó ... A laposelemmel meghekkelt technikával olyan 90-es tempóban robogtam hazafelé , így késő ősszel , már sötétben .  A szálkai elágazó előtti enyhe kanyart bevettem , majd a következő pillanatban egy csattanás , utána TELJES sötétség és néma csöndben gurulok tovább -- a fene tudja , hogy merre .

Végre felocsúdtam és fékeztem . A bal padkán álltam meg . Szóval az történt : elszakadt a láncom és begyűrődött a kislánckeréknél a deklibe . A jármű szabadon gurulhatott tovább (90-nel ) , de a főtengely forgása rögtön megszűnt , ezzel együtt az áramtermelés és a világítás is . Ha van valamiféle aksi a verdában és az adott volna ha csak  4-5 másodpercig annyi fényt , hogy legalább a felezővonalat lássam. Amennyiben ezt a mókát a jó öreg NDK-s technika 1-200 méterrel korábban játssza el , akkor aligha maradok az úton a kanyar miatt -- becsattogok az árkon keresztül a kukoricásba . Miképp úsztam volna meg , arról fogalmam sincs .

Kellemes érzés volt , amikor  két éve először pöfögtem arra a Hondával . A kardántengelyes hajtásra nem jellemzők az efféle botlások , maga ez a 1100-as V4-es Pan European amúgy se egy romlékony konstrukció , és alig eszik többet mint a fele akkora súlyú és 1/5-nyi teljesítményű léghűtéses MZ .

Szóval veszélyes dolog lehet levenni-feltenni az aksisarut , legfeljebb nem a diódák pusztulnak el , hanem a motoros ...

Most látom csak , hogy a Hondát ábrázoló kép a háttérben pont az a rész látható ahol a baleset majdnem megesett , az utasülés fölött a domb lábánál .