A ferritnek az eddig bemutatott és közönséges Lenz törvényen alapuló szerepén kívül sokkal komolyabb funkciója is lehet. Amikor már a vasmag telítődését is kihasználjuk. A telítődéskor lecsökken az induktivitás, az áram és az energia pedig megugrik. Hasonlóan az előbb bemutatott kapacitás változtatós esethez, annak analógiájára. Például ha az L induktivitás felére esik, akkor az I áram és az energia duplájára ugrik. Mert a Φ = LˇI fluxus a fluxusállandóság törvénye miatt nem változhat hirtelen.
Ezt a jelenséget a Magnetic Flux Compression Generator -oknál alkalmazza a hadiipar. Azzal a különbséggel, hogy az áramjárta tekercs induktivitásának hirtelen lecsökkentésére fura módszert alkalmaznak, méghozzá felrobbantják a tekercset. A tekercs szét tud robbanni, de az általa létrehozott fluxus nem. Az bármi áron megmaradni igyekszik, akár még az energiamegmaradás rovására is. Persze nekünk nem egy felrobbantott és egyszer használatos induktivitást kell használnunk a Kapanadze generátornál, hanem ferritgyűrűkből álló magot. A ferrit végtelenszer telítődhet a működés közben.
Fontos lehet az is, hogy a kimeneti energia ne hasson vissza a bemenetre. Ezért a primer oldal lehet a ferritgyűrűk köré tekercselt szolenoid, a szekunder meg a középen átmenő áramvezető. Ez a vezérlő jelre vissza nem hatási módszer ismert a mágneses erősítőknél, azon belül is a Cross-field transductor-nál:

A Magnetic Flux Compression Generator -oknál a fluxusmegmaradásra (Conservation of magnetic flux) van néhány egyenlet, amit szóban már leírtam:
Φi = Φf
LiˇIi = LfˇIf
EiˇLi = EfˇLf
Az i index initial (kezdeti), az f index final (végső).
Ahányad részére csökken az induktivitás, annyiszorosára nő az áram és az energia. A ferrit telítődésekor meg nem csak felére szokott leesni az induktivitás. A leírtakból következik, hogy a ferrit legyen minél magasabb Al értékű.
(MÉH-telepeken még lehet bontani egy szatyornyi ferritgyűrűt csöves TV-kből, monitorokból, fénymásolókból, PC tápegységekből, stb).

A most bemutatott parametrikus energianyerést ha tovább boncolgatnánk, szintén az áramsokszorozásnál kötnénk ki. Tehát nem egy újabb energiatétel sértési módszerről van szó, hanem az áramsokszorozásnak egy másik, komolyabb változatáról. Ha nem lenne komoly, akkor nem használná a hadiipar.

Ismétlem, további valós elmélet jöhet. De csak valós. És ami még nem található meg a szakirodalmakban vagy a Google keresővel. Valótlan elméletekkel vagy az ismert villamosmérnöki anyag ismétlésével nekem is tele a tököm.