motto: "A semmi egy olyan valami, ami azáltal van, hogy nincs”.

Csodálatos ősi tárgyi emléket juttatott el valahonnan a keleti őshazából egy ismeretlen nagylelkű
adományozó a PTA-hoz. A Trójai Faló (Homérosz) és a Rozsdamentes Acélpatkány (Harry Harrison) között helyezkedik el időben a PTA Késmúzeum legújabb büszkesége, ez a honfoglalás előtti uzsonnakés, a Rozsdamentes Acélló. Az eszköz meglepőn jó állapotban maradt fenn az évezredek viharában, és felülírja azt a hitet, hogy régen csak rovással írtunk.

http://keptarhely.eu/images/2024/01/03/v00/20240103v00y22dm9.jpeg

Mikor még együtt vándorolt a kilenc törzs* a nagy Sumér pusztákon, közös táplálékunk állítólag a
nyereg alatt puhított ló volt. De ez a ló kacsának bizonyult. A valóság a kutatások alapján az, hogy kitűnő csilis lóbabkonzervet kaptak a kalandozók, amit a katonaszleng a bádogdoboz miatt acéllónak becézett. Ennek fogyasztásához volt rendszeresítve ez a pengeforma és mint szokott volt, az anyag és a funkció meghatározta a nevet.

http://keptarhely.eu/images/2024/01/03/v00/20240103v00yw2n77.jpeg

Ebből is nyilvánvaló, hogy csak a gaz Hasburger-birodalom elnyomó gépezete értelmezte a
Csodaszarvas legendát a magyar vasipar jellemzőjeként, a csodaszar vas értelemben. Ezt bizonyítja ez a díszes, kiváló eszköz is.
A penge kialakítására ma japán hatást mondanánk, pedig ez egy  ősmagyar pengeforma. Ezt a tudást vitték magukkal a palik törzs egy kisebb részének tagjai, akik letelepedtek a Nihon** szigeteken.
A többi palik hosszas körbekalandozás után, miközben megalapították Nepált (Pál vezér kérdésére hogy maradjunk-e hosszabban itt, a nép válasza: Ne Pál!) és a szűkös ellátmány emlékére Kétmandula városát is (ma Katmandu), a Csomólógma (ma Csomolungma) hegyet is elnevezték a lusta bennszülöttekről. Az ősmagyar kakaskés, a kukori terveit is átadták a helybéli harcos véres hurkáknak, majd tengerre szálltak*** és belőlük lettek a palinézők (ma polinézek). De ez, meg a többiek már egy másik történet...****

http://keptarhely.eu/images/2024/01/03/v00/20240103v00yjdapc.jpeg

A pengeforma és a markolat előkubista hatást mutat. Lovasnemzet lévén a markolat is természetesen ki nem lógó lólábat, azaz lócsont tartalmaz, stílszerűen némi kagylóval kiegészítve, a végén lógó sötétló-bőrrel. A 6+1-es félgömbdíszek akkorra korolják a kést , mikor már a palik és a bélák kiválása után már csak heten voltak a törzsek.

Az acélló kifejezést más, apokrif todományos körök úgy értelmezik, hogy a kerékpár, magyarul bicikli is - érdemtelenül elfeledett - prehonfoglaláskori találmány. Elvégre az új dolgokat a régiek alapján nevezik el. És mi lehet más a bicikli egy lovasnemzet szemében, mint acélló? Lehetett volna a mai drótszamár is, de az hogyan hangzana már a hősi ősökkel kapcsolatban.
A korabeli tudást pedig jól jellemzi a rozsdamentesség. Az ügyes késmesterek a környezettudatosság jegyében a kalandozások során megroncsult bicikli anyagából készítettek kést. De ez az elmélet még nem áll négy lólábon. És még az is megbotolhat.

http://keptarhely.eu/images/2024/01/03/v00/20240103v00ypnyvw.jpeg

A penge hossza az ősmagyar szent szám alapján 666 tizedmm, és természetesen nyilvánvaló, hogy egy 66 éves és 6 hónapos sámán is közreműködhetett a készítésben. Az ősi mondák leírása szerint a markolathossz az ősi kilenc törzs emlékére 9 cm lett volna, de a patásördög kutyái lerágták a végét, így csak 7,6 cm lett. A penge vastagsága 1 mm és a Csomólógma-hegyi hamis sóból csinált tengervíz sem bírta megszeplősíteni.

A történelmi tények forrása a PNV 2. (Pithecus Nagy Világtörténelme, 2. javított kiadás)


*  A vezérek: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, Béla, Pál.
**  A keleti nyitás jegyében a palik törzse Pál vezér vezetésével elindult keletre honfoglalni. Mikor egy kisebb csoportjuk meglátott néhány szigetet rögtön elkezdtek kiabálni, hogy Ni! Hon!, Nihon! Átkeltek és megalapították Tökjó városát (ma Tokió). Belőlük lettek a japánok, akiket, mivel beszorultak egy szigetre, esz a sárga írígység és azóta ferde szemmel néznek ránk.
***  A palinézők (ma polinézek) bázisukról Pali szigetéről (ma Bali) később szétszóródtak az apró
szigeteken. Akik befüveztek, azokból lettek a mélánnézők (ma melanézek).
****   A bélák törzse északnyugatra fordult, majd hosszas csónakázás és vándorlás után Béla vezér parancsára megtelepedtek a déli Amerikkiában, az Undok-hegységben és ők lettek az aranylapú őskönyvek őrzői, a barlangi bélák. A maradék hét törzs pedig keresett itt a Nyugat-Balkánon egy jó kis melegvizes medencét.

ui: "A BÚ nem verhet ÉKet közénk."  (újközépkori közmondás)