Megpróbálok az eredeti felvetésre is válaszolni, de előtte a Te megjegyzéseidet szeretném egy "picit" kiigazítani:

1. "Ez így van jól, ilyenkor adja le a radiátor a meleget." - Az igaz, hogy "leadja a meleget", azaz kihül a fűtővíz, de az, hogy mekkora a deltaT (mennyivel hidegebb a visszatérő az előremenőnél) önmagában semmit nem mond a radiátor aktuális hőleadásáról, mert a hiányzik hozzá a tömegáram (a leadott hő arányos a deltaT és tömegáram szorzatával). Példa: melyik radiátor ad át több hőt a szobának, az amelyik 50 fok felül és 25 fok alul vagy az, amelyik 50 fok felül és 40 fok alul? Ebben a példában - a kazán előremenő hőmérsékletét fixnek tekintve - egyértelműen a magasabb szivattyúfordulathoz tartozik a második eset, amiből magasabb átlagos radiátorhőmérséklet adódik, tehát magasabb lesz a hőleadás a szobában. Az általad leírt tévhit kb. havonta felbukkan itt. Összefoglalva: azonos rendszert és változatlan kazán előremenő hőmérsékletet tekintve mindig az a radiátór ad le több hőt, amelyiknek MELEGEBB az alja!

2. "Azért áll le hamarabb, mert most van jól beállítva a rendszer, nem kell neki annyi melegítés, mint korábban." - nem a rendszer áll le (nem a termosztát kapcsol ki!), hanem szegény kazánégő kapcsol ki, mert a hőleadók az adott ROSSZ beállítás mellett nem tudják leadni a kazán minimum teljesítményén megtermelt hőt sem. Előremenő hőfok túlmelegszik a beállított küszöbön, égő leáll és szivattyú csak keringet, majd egy idő után égő újra begyújt, túlfűt, égő leáll, stb. Ez a kapcsolgatás a leggázpazarlóbb üzemmód, mert a begyújtáskörüli tranziens állapotban borzasztó a hatásfok, ami nem is tud túl sokáig állandósulni, mert kezdődik a ciklus előlről.

3. "Hagyd modulációson a szelepet, és had dolgozzon úgy, ahogy jó neki." - A kérdező a szivattyú modulációjáról írt nem pedig szelepről, ez így elég nagy zagyvaság lett

A kérdezőnek:

Valószínűleg a két kisebb radiátor összességében egy nagyobb folytást ad a hidraulikus rendszernek, esetleg alapból nagyobb hőleadásra képesek, ezért melegednek kevésbbé. A második esetben a helyiség felfűtés nem gond, míg az első esetben igen. A felvetésedből én ezt az utóbbit gondolom, ami miatt új hidraulikai beszabályzásra lenne szükség. Ezt a közebbi radiátorok folytásával el is kezdtél. Azonban így a közelebbi radiátorokon a folytás miatt lecsökkent tömegáram csökkentette a hőleadást is, mellyel a teljes hőleadó oldal (összes régi és 2 új radiátor együtt) hőleadó teljesítménye az aktuális beállítás mellett a kazán minimum teljesítménye alá csökkent, beállt a kapcsolgatásos üzemmód. Fentebb írtam, hogy a rendszer hőleadási teljesítménye bizonyos határok között egyenesen arányos a deltaT és a tömegáram szorzatával. A szivattyú magasabb fokozatba kapcsolásával növelted a tömegáramot, ami azonos előremenő hőmérséklettel (még a deltaT csökkenése mellett is!) növelte a hőleadást, a kazán kilépett a kapcsolagatós állapotból. Másik lehetőség a szorzat másik tagjának növelés, amit a kazán előremenő hőmérsékletének emelésével érhetsz el. Az én ajánlatom, hogy maradjon a szivattyú modulációs módban (nem ismerem a konkrét kazántípust, de el tudom képzelni, hogy ilyenkor beállítható neki elvárt deltaT érték is akár), de fokozatosan emelj az előremenő hőmérsékleten amíg vissza nem áll a kapcsolgatás nélküli üzemmód.

A termofejek, ha vannak, hasonlóan meg tudják "bolondítani" a kazánt a felfűtés végén nagyon lecsökkentett hőleadás miatt, de erről nem írtál.