Ezeknek a házaknak a legtöbbje már simán túl van az első száz évén. Millió mindent megéltek ezalatt. Legtobbjébol már 2-3 nemzedék halt ki. Technologiák jöttek- mentek. Linóleum, gázfűtés, betonozás. Mind különböző módon, de egy egy "gyilkosság" volt az épülettel szemben. Egy tábla csokim van rá, hogy azt a bizonyos macskaajtót, akár egy kanállal ki lehetne vakarni a falból, hiszen a nem létező vizszigatelés fölött közvetlen, szerintem az alsó sor vályog is olyan amilyen. Én azért javasoltam a sima fúrógépet, mert van ahol pár sor nagyméretű téglával indítanak, ott megizzadnánk ha műanyag kanállal vakargatnánk!

:-)))))

 

Nem szeretnélek megbántani, tisztelem a korodat, ha te a háború utáni időszakot így láttad, de...!

 

Én ezt az időszakot a dedszuleim, nagyszüleim elmondásából ismerem. Az építkezés sosem volt olcsó dolog. Az hogy ki milyen anyagi körülmények között élt akkor, az lehetőségeitől, a szorgalmától és az onmagaval tapasztott igényétől függött, hasonlóan napjainkhoz. 

Azokat akiket te élelmes jelzővel illetsz, a dédim és a nagyim prolikként emlegetett mindig. Nincstelen városi/falusi prolik. Még a hangsúly is itt van a fülemben, ahogy mondták.

 

Élő példaként meg tudnám mutatni, mi a különbség a rokonunk karbantartott valyoghaza és az "élelmesek" által elfoglat épület között. Pont a kettő ház egymással szemben van az utcában!!!

....és a proli hiába csak úgy megkapta, belőle csak proli maradt, akitől meg elvették, az meg tanítatta a gyerekét és alkotmánybíró lett belőle.

 

Tehát ez is egy érdekes kanyar a valyoghazak életében.

Szerintem!