Önmagában az átadás-átvétel egy fél-egy éves jogi procedúra lenne, ha már egy eldöntött tény.

De első körben kétoldalú szándék kell hozzá. Az állam részéről jó zsarolási alap, ha náluk van, a főváros pedig nem biztos, hogy pénzügyileg jól jönne ki az egészből. 

 

Annyi kb. egyértelmű, hogy a jelenleg fennálló járműhiányt ezzel rövid távon nem lehet kezelni. 

 

Hosszabb távon kérdéses, melyik vonalnak kihez kéne tartoznia: 

 

A csepeli vonal pár éve még egy közös üzemként volt elképzelve a ráckevei vonallal és a MÁV 150-es vonalával. 

 

A másik oldalon a Gödöllői vonal, ami a most egyértelműen városi tulajdonú 2-es metróra csatlakozna. Most akkor szerinted logikus visszavenni a csepelit a fővároshoz, majd ha lesz valami a Kálvin téri hosszabbításból, visszaadni a MÁV-nak, az összekötés esetén meg a teljes Kelet-Nyugati metrót lepasszolni a MÁV-nak, mert már nem csak fővárosi forgalmat lát el? 

 

 

Szerintem - miután a BKK körében most nincs 1100V-os üzem (jármű és feszültség) -, célszerűbb, ha villamosüzem lenne...

 

A gombhoz kabátot minősített esete a városban alkalmazott áramnemek alapján eldönteni, hogy a következő évtizedekben merre fejlődjön, milyen szerepet töltsön be a vonal. Ennyi erővel lehet egyből metrós irányba is elmenni. De ezzel a logikával az is egyértelmű lett volna, hogy minden vonal legyen a MÁV-nál alkalmazott áramnemhez igazítva, mert nekik meg olyan van.