"szak / szëk ->  szök

szak alapszóból:"

Nincsenek alapszavak! Ez egy téves nézet. A fejfa nem a sámfa szóból alakult ki, hanem két önálló jelentésű szóból! A jelentésbeli és alaki rokonságot a mindkét összetett szóban egyaránt megtalálható FA gyökszó adja.

 

"A száll, szél szókban épen a sza sze gyökelem rejlik, mely kétségtelenül suhanó hangot, illetőleg sebességet, sürgősséget fejez ki."

Így van, a hangoknak van önálló jelentése, melyek a két-, háromhangú gyökökben is érződnek. De a SZA-, SZE- gyökelemek nem azonosak, más jelentésű hangokból lettek összerakva. Valójában az SZ hang az, ami hangutánzó, és az utánzott hang forrását (ami lehet tárgy is és esemény is) jelentette. (jelen esetben a szél (suhanó) hangját, vagy inkább a SZszzz hangját utánozza és eredetileg minden olyan dolgot  - tárgyat, eseményt - neveztek meg vele, amely ilyen hangot adott). Mivel önállóan is kiejthető, így a kapcsolódó magánhangzó valószínűleg nem a kiejtést segítendő, hanem saját jelentése miatt került a gyökelembe. Ui. a magánhangzóknak is van önálló jelentése - egynémelynek még ma is...

Általában elmondható, hogy érzelmeket, fájdalmat, állapotot, szándékot fejeznek ki, így többek között a rámutatás, helyzetek, irányok jelölésére használták és használjuk ma is.

Pl. az A távolba mutat, az E közelre. - Ma is így használjuk, lád még Az, Ez...

Tehát a SZA, SZE gyökelem jelentése feltehetően nem azonos. Legalábbis ennek a valószínűsége a nagyobb.

 

"secundum - magyar szak szó, gyakorlatilag a szakasz megfelelője."

Csak az a gond, hogy nem egyezik a két gyök... Miért nem? Mert a latinok ősei más hangokból, más logika szerint rakták őket össze. Az alapvető hangok ugyan azok, de a magánhangzó más. Így a SEC (szek) gyök nem azonos jelentésű a SZAK gyökkel. (a magyarban sem...) Nem is használják olyan szavaknál, mint a szakad, szakít, szakma,

 

"segmentum, segregatio"

Itt már csak az Sz hang azonos, ami igazolja, hogy csak az SZ hang hordozza a fent nevezett jelentést, de nem a szakadást...

 

Itt kell megjegyeznem, hogy egy dolog megnevezésére sokféle hangból (jelentésből) lehet válogatni, kinek-kinek tetszése szerint, ezért fordulhat elő, ha két különböző nyelvben részben azonos hangokat találunk hasonló jelentésű gyökben. Sőt, teljesen különböző hangokból is fel lehet építeni teljesen azonos jelentésű gyököt, még egy nyelven belül is.

Pl TŰZ és PIR. Mindkettő pontosan ugyan azt jelenti, pedig a gyök egyetlen hangja sem azonos. Egyszerűen más jelentésű hangokból, más logika szerint alkották meg őket. Aszerint, hogy a megnevezni kívánt dolognak milyen tulajdonságait tartották jellemzőnek, fontosnak, és azokat jelentő hangokból válogattak ...