Már megint a szükségtelen és  indokolatlan hangváltás csapdája ez. És emiatt az összekeverés.   A VOLGA szónak semmi köze a FOLY  igéhez,  még akkor sem ha épp egy folyót neveznek is meg  vele.  Teljesen más dolog a kettő. A görög írta át B-re a kezdőhangot, mert ők akkor nem használták a V-t.  De az egy másik sztori.

A FOLY  FO része egyszerűen hangutánzó , csak el kell menni folyópartokra és értjük is hogy miért.  Ez mivel hangutánzó és ezt a Fo-fo-fo-Fo-gást halljuk a folyók mentén, ennek az eredetije nem is lehet más mint F hangos dolog,  mivel ez a valós természeti hangja az egésznek.  Mint a FÚ a FÚJ esetén, ez utóbbi is egy valós hanghatásból született meg,  a legősibb szóképzések egyike ez. Ez sem lehet más hangos, csak F ha élethűen akarjuk ábrázolni a fújás hangját.

A VOLGA  meg VÁL  gyökű szavunk,(válik, váló, valag, völgy) amelyből a külön VÁLÓ  dolgokat foglalunk össze.   Kettő nyomós oka is van erre a VOLGÁNAK  :  egyrészt ez a folyó rendkívül sokszor VÁLik el,  és alkot így a két ág meg szigeteket, nagyon sok mellékfolyója  van neki. 

A másik még nyomósabb oka pedig az,  hogy egy hatalmas VÖLGY  amin keresztül megy,   a 10 legnagyobb

orosz városból 4 is itt van,  közte a mai fővárosuk is.    Ráadásul a VOLGA  a VALDAI  hegységben/dombságban ered, és már a hátság neve sem véletlen hiszen ez egy szó szerint vizeket VÁLasztó földrajzi objektum.    Ilmen és a Volga vízválasztója a dombság.  Ez a lényeg,  a VÁL gyökérre épülnek ezek a szavak.   Maga a VOLGA  mögött meg a pontos VÖLGY  szavunk lehet.  Főleg hogy az ószlávban még VOLGYA  is volt ez.    A "nedves"  felruházása a VOLGA  szónak már egy utólag ráaggatott jelentés lesz,   ami valójában  logikusan következhet is a VÖLGY okán,  mivel a mélyebb völgyek gyakori jellemzője a páradús levegő, és ezáltal  gyakorta nedvesek a völgyek...