Villeneuve tényleg valszeg a legnagyobb ezen keretek közt. Mégis soknak érzem a mai közel háromórás átlag filmhoszt. Általában nem képesek mindent lekerekíteni, mert elvesznek a szükséges tömörítés illetve a dolgozzuk ki rendesebben fogalmak között. Amennyiben az alapanyag bőséges és kellően érdekfeszítő is, akkor minden esetben sorozatra lenne szükség(csak az ugye több költség, kevesebb bevétel). Egy háromórás film esetében a figyelmet végig a megfelelő szinten fenntartani nagyon nem egyszerű dolog.

Most ugye az Apple nekifut Gibson Neuromancer-jének sorozatban, ami persze elsülhet az Asimov féle Alapítvány mintájára is... Az sem véletlen, hogy ezekből nem próbáltak meg önálló filmeket alkotni. Lehet a Düne esetében is célszerűbb lett volna perspektivikusabb hosszúságú mozgóképekben gondolkodni. Anno persze az a minisorozat nem volt rossz, de alaposnak sem volt mondható. Lynch és Villeneuve próbálkozása üdvözlendő, csak nem az igazi.