AMIT JEHOVA PAPJAI ELHALLGATNAK JEHOVA TANÚI ELŐL

 

 

A maszóra stádiumai / iskolái / irányzatai: A maszoréták (המסורהבעלי) több, térben és időben elkülönülő iskolát / irányzatot jelentenek. (a) Palesztinai / “nyugati” (מערבאי / ma‘arba’e) rendszer: többnyire csak itt-ott, lapszélen ad javításokat (qeré). (b) Babylóniai (מדינחאי / medinha’e): javításokat és helyenként értelmezést ad, lapszélen, néhol szöveg között is (mint korábban az ékírásos szövegekben az interlineáris fordítások / glósszák). Központjai: Nehardea (i. sz. 259 előtt), Szúra, Pumbedita. Virágkora a VI–VII. század volt. Kiadása: L. Díez-Merino, La Biblia babilonica (Madrid: Consejo Superior de Investigaciones Cientificos, 1975) A maszóra terminológiája nagyobbrészt arámi. Ez bizonyítja, hogy a zsidó szövegkritika – a korai palesztinai hagyomány nyomán – Babylóniában fejlődött ki. A medinha’e maszóra jelenti a tulajdonképpeni maszóra kezdetét, alapjait. (c) Kezdetleges tiberiasi / “fuller Palestinian”: babylóniai magánhangzó-jelekkel. (d) Kifejlett tiberiasi (טברבעלייה): a maszóra kifejlett formája, lényegében a Ben Asér család 4. (Mose ben Asér) és 5. (Aharon ben Mose ben Asér) nemzedékében. Az egyszerű/ rövid megjegyzések (קטנהמסורה / masora parva) a korábbi hagyomány nyomán a lapszélre kerültek (masora marginalis). A kódex, amely a VII/VIII. század fordulóján terjedt el a zsidók körében, lehetővé tette hosszabb megjegyzések feljegyzését is. A terjedelmesebb magyarázatokat (גדולהמסורה / masora magna) a lap margóin (a hasáb mellett, oldalt, de többnyire inkább alatta vagy fölötte) helyezték el. A könyv végén külön záradékban (masora finalis) összegezték a könyv terjedelmére (szakaszok, szavak, betűk száma) stb. vonatkozó adatokat. Irodalom: Israel Yeivin, Introduction to the Tiberian Masorah (Masoretic Studies, 5) (Ann Arbor, MI: Scholars Press, 1980) A kifejlett tiberiasi rendszer átvette a maszóra babylóniai terminológiáját, de szükség esetén újabb – most már héber – kifejezésekkel egészítette ki. Ez az oka annak, hogy a maszóra nyelve kevert arámi–héber"

 

https://docplayer.hu/18657523-Komoroczy-geza-maszora-maszoretak-1-06-02-21.html

 

A hébernek nevezett nyelvet a maszoréták hozták létre,amikor a korábbi magánhangzós arámi írásszöveget  scriptio plena írásmódot felcserélik a saját maguk létrehozta חסר /חסירscriptio defectiva (“üres” / “hiányos”) írásmódra.

 

A maszoréta biblia tehát a korábbi arámi és az új-héber keveréke. Annak ellenére, hogy a szövegben

a káldeai arámi van túlsúlyban a beteges hébernyelvet ajnározó félműveltek az utóbbi évszázadban

csak héber bibliaként emlegetik és a tertragrammát is héber eredetűnek tartják, holott ó-kánaáni.

Pogány népek írásaiban található.Nem azonos Izrael Istenével.