"Ezek után — először is a »Viz istenségről« lesz szó. A mordva istenek nemzék-rendében a Viz-isten »Ved-Páz,« más-képen »Ved-mastir Páz« »Pakszä Patyáj«-nak az Anya istennő 3-ik leányának a fia, — de mint alább látni fogjuk, fürdéskor »Viz atyához« és »Viz anyához« könyörögnek; ugyanaz az eset a »Föld istennel« is, s úgy látszik, hogy ez az általánosb, — innen van az, hogy nálunk is a »Viz anya,« »Föld anya« nép-meséinkben fenmaradt; ellenben a mordva isteneknek meg-felelő nemzedékrend csaknem egészen kihalt; a nép nem emlegeti már őket, s csakis népmeséinkben élnek még fölismerhetőképen. Mint az értekezésemben ismertetett Melnikov-Aspelin-féle hitregészeti dolgozatból láthattuk, az áldomások vagyis isteni tiszteletek a mordváknál lényegben igen keveset különböztek egymástól; az összes különbség az áldozatot tevők (férfiak és férjezett nők, hajadon leányok, özvegyek, gyermekek), továbbá az áldozati marháknak különbségében állott, s hogy ezenkívül az isteneknek az áldomásra meghívásakor, az istenség, kinek ünnepét ülték, külön is megnevezteték."
ŐSVALLÁSUNK FÖISTENEI 47 .
E R T E K E Z E S E K A N Y E L V - ÉS S Z É P TUDOMÁNYOK»KÖRÉBŐL.
KIADJA A MAGYAR TÜDOMÁNYOS AKADÉMIA.
A Z I. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B ŐL
SZERKESZTI GYULAI PÁL
OSZTÁLYTITKÁR. IX. KÖTET. VII. SZÁM. 1881.
------
A magyar ősvallás egy nagyon ősi szóhasadásra mutathat rá. Sok nyelvben figyelhető meg az atya és a folyó (víz név) etimológiai közelsége.
Attila név, mint "ugor" *attɜ (apa; nagyapa) + -el/öl, ele/öle főnév képzővel, mint víznév.
Jelentése: "(víz?) atya".
Más nyelvekben is megfigyelhető a párhuzam az apa-atya és víz szavak eredete között. Lehetséges, hogy a nagyon ősi időkben fejlődtek szét más értelművé?
Örökség az uráli korból. üť, wiť; wət; veď, väď, [*ßete]. =/= "ugor" * aťɜ; ’attɜ (apa; nagyapa)
óind udakám ’ua.’; gót watō ’folyó’; óe. szl. voda ’víz’; =/= Vater
Ha mindezek mellé teszük még más korai magyar nevünket, p. Ügyekét, akkor szintén meglepő névetimológiai azonosságot fedezhetünk fel, a régi folyó szavunkkal kapcsolatban.
Ügy: Szóhasadással keletkezett, belső keletkezésű, az ősmagyar →víz változat szó eleji ß hangjának szóhasadása
A víz jelentésű ügyből, bedig úgy lett Ügyek, ahogyan a ßete-ből lett Etele.
Érvek a szóhasadás mellett:
Kiemelkedő vezető kapta az Attila és az Ügyek nevet is, mindkettő jelent folyó/víznevet, a víznév (ßete) pedig viszamutat az ősi aťɜ; ’attɜ -szóra.
Az ősi vallások figyelmevételével, nagyon is valószínű a néveredetek ősi szóhasadással való keletkezése, amely nem csak a finnugor nyelvekből mutatható ki, hanem analóg az ie. nyelvekkel is!
