A 2000-es évek első felében még lehetőség szerint volt rugalmas megoldás, én is mentem a Széna térről Tinnyére, Tökre, csoportban utazva. Beugrott most egy kellemetlen eset is - a Balassagyarmat-Budapest járattal készültünk hazajönni egy táborozás végén, a 22-es főúton lévő egyik megállóban vártuk a járművet. Igénybejelentésünket nyugtázták, abban a tudatban vártuk a 16:36-os indulási időpontot, hogy számítanak a csoportra. Utólag már nem megállapítható, hogy mi adtunk le rossz időadatot ami aztán átment a rendszeren, vagy nekünk javasoltak téves időpontot, lényeg az, hogy olyan járathoz mentünk ki, ami aznap (szombaton) nem járt. Ez ott esett le, mikor a megállóban megnéztük a táblát, amikor nem akart jönni a busz. Egy órával később volt a következő, mobiltelefon ekkor még senkinél nem volt (1998 az év, ha jól emlékszem), így nem is tudtunk értesíteni senkit (külterületi megálló volt). Végül a menetrend szerinti járaton végigálltuk az utat az Árpád hídig... 

 

 

Aztán valami megváltozott, és az utóbbi évtizedben már inkább olyan történetekkel találkoztam, ahol egy 20 fős, 10-20 kilométeres utazásra szóló igény esetén is már a különjáratot javasolták, ami többszörös összegbe került volna. Így a folyamatos negatív megerősítéssel eljutottunk oda, hogy a csoportok vezetői ma már nem veszik fel a telefont, inkább odaállnak az induláshoz, lesz ami lesz alapon. 

 

Van a dolognak mostanában egy olyan oldala is, amit csak az tapasztal, aki az oktatásban benne van. Sokszor csak annyi vehető le, hogy ha a csoportos utazásból konfliktus van, akkor a pedagógus kolléga hülye/felelőtlen/arrogáns, stb. Gyakorlatban én azzal szembesülök, hogy ha program van, nem az már a módi, hogy 30 tanulónak azt mondjuk hogy jöjjenek, akkor szinte biztosan jönnek is - hanem az alábbit kell végigjátszanunk:

- nem jön, mert csak (szülő majd leigazolja),

- a szülő odaviszi/elhozza őt,

- később jön/korábban megy,

- nagyobb tanulók esetén előfordul, hogy majd ő odamegy autóval

 

Erre még rárakódik a korábbihoz képest más díjszabási rendszer, ahol nem mindenkinek ugyanazok a kedvezményei, jogosultságai, így a jegyváltásnál is már gondolkodás van. (Ha én holnap bejelentek egy csoportot Budapestről a Velencei-tóhoz vonatra, már előre tudnom kellene több napra előre, hány embernek lesz aznap országbérlete, hogy csak egy példát hozzak).

 

Ilyen szemmel, még ha azt a kollégát én sem nagyon értem meg, aki nagy távolságú utazáshoz odaállít bejelentés nélküli csoporttal, azt már sokkal inkább, aki két tucat tanulóval egy rövid távú utazásnál nem bonyolítja túl a saját életét.