Gunro no keifu (1998)

nem jatszotta le a tévé a dvd miatt a feliratot. egy magányos 40-50 közötti jakuza teszi a dolgát.

 

Miho Nomoto 24 évesen, félmeztelen jelenetben, a legjobb korban, nagyon édes csajszi volt. én 98-ban 22, hol voltam en akkor. akkor volt csajom, azt se tudtam még h Miho létezik

 

szóval ez angolul scarface. a sebhelyes jakuza, akinek nincs tetoválása, besegit a csajszinak akit valszeg felszedett azzal, h a felesége nem szereti, nem kisérné e el stb végül kimenti a csávóját az egyik gumiból mert valami tartozása van. megjelenik Hakuryu a részben és rögtön meg is késelik, nem viccelek, 2 percig nem volt a filmben. valami virágot vett a boltban, kilépett az utcára és 5 lépés után leszurkálták, belemártották bicskájuk hegyét, megpiszkálták, megforgatták benne a pengét, megkaszabolták.

 

98, ez a v-cinema hajnala. megvannak a mercedesek, a hétvégi házak, a világváros széles utjai, az éjjeli fények és olyan érzés mintha Elvis korszakából néznénk egy filmet, de teljesen ugyanaz mint a későbbi jakuzafilmek, a lassú, hosszu jelenetek, a rövid mellbevágó akció, statikus kameraállások, telefonos beszélgetések (musi-musi), pagero

 

 

meg kell néznem rendesen, felirattal

 

a második részben valami feleségre mozdul rá, és családi dráma lesz otthon, de nem lesz, mert a jakuza követte a nőt és közbelép