„Virágom, az én békémet adom neked. Mindvégig hordozd keresztemet! Soha ne feledkezz meg irántad való nagy szeretetemről, amelyet ember nem adhat meg neked . Mindig emlékezz szelíd uralmamra! Gyönyörűségemet lelem abban, hogy ily módon vagy közelemben. Kegyes voltam hozzád, tehát örvendezz!

….. , azelőtt nem imádkoztál, és nem is szerettél engem. Nem vádoltalak szárazságod és irántam való ellenséges magatartásod miatt, hanem részvétből felemeltem lelkedet a mélységből. Gyermekem, ezt emlékezetedbe kellene vésned! Én, az Úr szeretlek! Jöjj, egyszer majd mindent teljesen megértesz. Emeld most rám tekintetedet és mondd:

"Dicsérjük az Urat! Dicsőítsük az Urat!"

Én, az Úr megáldalak.

Kicsim, a szívedben  vagyok!”