Az alapdat a Voc (Üresjárási feszültség)

Ami STC esetban azaz +25 Celsius fokos NAPELEM hőmérsékletnél érvényes.

Azonban a Voc nem fix >> változik a napelem hőmérsékletétől függően.
Mégpedig fordítottan (negatív együtthatóval) arányosan.

Az együttható -%/fok alakú.
Vagyis megmondja, hogy 1 fokos hőmérséklet változás hány %-al változtatja meg a Voc-t.

 

1.
Melegebb napelem esetén kevesebb lesz.
Ezért kell az MPPT indulási feszültségre ellenőrini MELEGEBEN a sztringet.

Nyáron akár 70-75 fokos is lehet a napon aszalódva napközbeni el/újra induláskor.
Jómagam 75 fokra számolom ki és akkor akkor nem lesz gond ebből soha.

pl. 25>>75=50 fokos melegedés esetén
-0,27 x 50 = -13,5% adódik >> 86,5% lesz csak a Voc
Azaz 41,6 x 0,865 =35,984 >> 36 Volt

Ha az inverter 160 Voltos min akkor.
Gyakorlatilag 160/36=4,44 >> 5 napelem kell/célszerű rá
A példa szerinti 41,6 Voltos és 0,270 együtthatós típusból.

----
Csak 4 napelem esetén 160/4=40 Voltra csökkenhet csak a Voc elvben. 
Ami 40/41,6 = 0,9615% és ez 0,9615/0,270=3,56 fok melegedés.
Legyen 4 fok >> akkor 25+4=29 fokos lehet a napelem induláskor.

 

Ami eléggé necces nyáron....
Azaz a csak 4 napelem kevésnek tűnik.
A példa szerinti 41,6 Voltos és 0,270 együtthatós típusból.
----

2.
Hidegebb napelem esetén nagyobb lesz.
Ezért kell az MPPT max bemeneti feszültségre ellenőrizni HIDEGBEN a sztringet.

A magyar télben -15 fokra (+25>>+15=40 fok csökkenésre) illik ellenőrizni.
A számolás menete ugyanaz... csak most nagyobb lesz a kapott eredmény.
40x0,27=10,8 >> 41,6x1,108=46,093 >> 46 Volt adódik.

Ha az inverter 800 Volt max akkor
Gyakorlatilag 800/46=17,29 >> 17 napelem lehet/célszerú rá.
A példa szerinti 41,6 Voltos és 0,270 együtthatós típusból.

****************

HA már némi fény éri a napelemet akkor onnantól szinte állandó a feszültsége.
Kb. feszültség generátoros a viselkedése.
Dióda jelleggörbe, hiszen a cella valójában egy nagy felületű dióda :-)

Viszont,
A napelem áramát növeli/csökkenti a fényerő=besugárzás változása.
és
Persze ezzel a teljesítményét is, mivel P= U*I ugyebár.
****************

A teljesítmény és napi energia hozam.

1.
Igazi egésznapos fasza időben hosszú napokon (tavaszvége-őszeleje) és jó tájolással.
~100% is lehet dél körül és a termelés 6-7 kWh/kWp közötti is lehet.

2.
Átlagos napos időben
Ritkább a 100% dél körül és a termelés 4-6 kWh/kWp közötti.

3.
Borultas-felhősebb időben
Jóval kisebb% lesz és a termelés 2-4 kWh/kWp közötti.

4.
Vacak, felhős, sötét időben
Közelít a 0...10%-hoz lesz és a termelés 0-0,5-1 kWh/kWp közötti is lehet csak.

Megj: a görbe napon belül alakja adott a napjárás miatt.
HA akarod akkor felsoztód pl. órénkánti sávokra és számolsz részarány %-kokat.
(nyáron, télen, ősszel-tvasszal a fasza siam görbés napok alapján)
és
Akkor kb. megtipplehetd, hogy fasza időben mi várható a napon belül.

-----------

A lényeg,
- a pillanatnyi teljesítmény >> a pillanatnyi besugárzás- és a napelem hőmérséklet függvénye
- a napi energia termelés >> a pillanatnyi teljesítmények összege(integrálja)
Megj: tudod >> energia=telejsítmény x idő

Azaz: mindkettő a >> helyszín, tájolás, dőlés, időjárás és ha van árnyékhatás függő.
A kalkulátorok ezek alapján saccolgatnak a háttér adatbázisok és a helyszín adatok alapján.


Neked elég tudni, hogy
A fasza napokon a helyi dél körül remélhetsz komolyabb teljesítményt>>energiamennyiséget a napon belül.
Vacakabb időben meg alakul valakul a nulla és max között a fenti 4 sáv szerint nagyjából.

és hogy
A délnyugati délelőtti termelése javarészt elmarad...

Ha a PVGIS-sel kalkulálod akkor ahhoz képest saccold meg a délelőtti kiesést.

Ha a SOLAREDGE-el kalkuláod akkor a tetőt hatását is betudod terveztetni vele
és így már egész ügyesen számolja-tippeli meg a valósághoz közeli értékket.

( https://monitoringpublic.solaredge.com/mfe/registration/?locale=hu_HU 

regisztrálj, kamuzz be adatoakt és kalkulálj
vagy

keress valakit aki kalkulál egyet neked regisztráltként)