Semmi baly nincs ezzel, maguknak akarták hogy így legyen, így hát semmi csoda nincs benne ha úgy  is van ahogy szeretnék. A szégyen kulturális termék, egyféle alkalmi neurózis, tanult mentális viselkedés. Aki nem akar magának neurózist, annak egyszerűen elég közömbösen maradni a társadalom  ilyen jellegű elvárásaival szemben - azaz fittyet hányni rájuk.  Például (lásd cikk), ha tripperem lenne simán elmennék a dokihoz hogy doki, tripperem van és kúrálj ki, vagy simán viselkedhetek becsületesen kizárólag a saját örömömre akkor is ha azt lepontozzák a zemberek és  hangosan felröhögnek mögöttem, hogy nézmá' milyen hülye becsületes. Tehát az ilyesmiben van jó adag önzés és szociális érzéketlenség.  Ha valaki számára a becsületes  viselkedés szégyen, az nem az én tulajdonságom, hanem az övé, az meg legyen az ő baja.  Nem kell nekem szégyellni azt, hogy szerinte mi a szégyen, változtatni meg nem tudok rajta akkor se ha zavar. De miért is zavarna: goto 1

(Lehet hogy szégyen, de jobban ezt nem tudom elmondani.)