"És mitől lesz "valamiféle" az az Isten, ha nem azonos a Biblia Isten nevű szereplőjével?"

Attól, hogy valamiféle "felsőbb hatalom" transzcendentális emberszerű lény, AKI (ez fontos!) esetleg elindította az Ősrobbanást, AKI úgy választotta ki a világ alap-állandóit, hogy a céljainak megfelelően fejlődjön az univerzum, AKI esetleg folyamatosan felügyeli a világ fejlődését, és finoman itt-ott belepiszkál, ha egy kis plusz lökésre van szüksége az amúgy maguktól kibontakozó folyamatoknak.

Szerintem pszichológiai okai vannak annak, hogy MI, EMBEREK egy hozzánk hasonló lény ténykedésével vagyunk hajlamosak magyarázni a számunkra ismeretlen vagy megismerhetetlen dolgokat. És ez a pszichológiai faktor a kezdetektől benne volt a szimbolikus nyelv hatására absztrakt gondolkodásra és az elképzelések kommunikálására ráeszmélt őseinkben: ők is úgy érezték, hogy az ismeretlent a leghatékonyabb az ismerttel, azaz saját magunkkal magyarázni. Ez szülte meg az újkőkorban és a bronzkor hajnalán az emberszerűen gondolkodó, kommunikáló, tervező és alkotó istenek ideáját. Az idea bekerült a korabeli emberek meséibe, legendáiba és létrehozták a "meseszereplő-istent", amivel magyarázni tudták a világ számukra ismeretlen működését vagy a múltbeli történetét.

Menet közben, ahogy a világot egyre jobban megismerte az ember, kiderült, hogy a bronzkori mesék nem fedik a valóságot, így pedig a "meseszereplő-isten" nem lehet valóságos, nem csinálhatta azt, amit a mesék neki tulajdonítanak. Például nem a két kis kezével gyurmázta agyagból az állatokat, hanem egy evolúció nevű folyamatban alakultak ki szabályok és a vakvéletlen(?) összejátszásával. Viszont a pszichológiai faktor továbbra is él az emberekben és hajlamosak célokságban gondolkozni, firtatni az "értelmét az egésznek" és hajlamosak ezekre a kérdésekre magyarázatul egy emberszerű lényt feltételezni az "Okozónak". (Lásd az itt megszólaló értelmesebb hívők álláspontját! @mustkeatly ezt hívja "Filós Istennek".) Ez az "Okozó" pedig természetes módon azonosítható az ókori mesék "meseszereplő-istenével" hiszen egyugyanazon szellemi hajlam és igény szülte meg.

Tehát, mivel mi már most többet tudunk a világról, mint amit a bronzkorban tudtak (és épeszű ember a valóságot nem tagadja), ezért ugyanaz a pszichológiai faktor egy másfajta attribútumokkal rendelkező, de alapjaiban az ókori elképzeléseknek megfelelő LÉNY feltételezését indukálja a hívők értelmesebb körében. "Istennek" nevezik hagyományból, meg azonosítják a Bibliában szereplő "mese-istennel", de mindeközben az alap attribútumokon kívül - emberszerű gondolkodás és tervezés, a világ létrehozatala és esetleg irányítása - semmit se vesznek vérkomolyan a mesékből. Na, ez a "valamiféle Isten" amelynek a nemlétezését lehetetlen bizonyítani, csak ahogy én is tettem, valószínűsíteni lehet, hogy milyen pszichológiai okokból kedves a koncepció sokaknak. Ezzel szemben természetesen a bibliai "meseszereplő-isten" nemlétezését minden értelmes ember (hívő és ateista egyként) elismeri. Csak az értelmes istenhívők ezt kimagyarázzák azzal, hogy a bibliai meséket nem kell vérkomolyan venni, azok allegóriák meg példabeszédek, és Isten létezik, csak nem pontosan ugyanolyan, mint a bibliai "meseszereplő-isten". Például nem a két kis kezével gyurmázta az állatokat, hanem rafkósan megtervezte és beindította az evolúciót, hogy elvégezze az "Alkotás" munkáját.