A megoldás tovább egyszerűsíthető, mert a b-re nem vagyunk kíváncsiak, és ezért róla feltehető, hogy nemnegatív. Magyarán az (1)-ben feltehető, hogy b>=0, ami annyit tesz, hogy |t|<gyök(2). Igy a (2)-ben elég a második intervallumra szorítkozni.

Összefoglalva. Az a szám akkor és csak akkor jó, ha (1+2t)/(2-t²) alakba írható, ahol 0<=t<=1 racionális szám.

Ennek a megoldásnak az is előnye, hogy az (1+2t)/(2-t²) bijektíven képezi a [0,1]-et az [1/2,3]-ra.