Megtanultak védekezni a szigetszerű bevetésük ellen, már amennyire egyáltalán megtanultak. A NATO hadereje bővült a svédekkel és a finnekkel, az emberveszteségünk pont 0 fő, a haditechnika érintetlen. Ukrán szemmel ez nyilván nem vigasz, de ettől még az van, hogy a létező legolcsóbb módja ez egy ellenséges ország meggyengítésének. 

A tanulási folyamat pedig kétoldalú. Mi nagyjából mindent megtudtunk az orosz tényleges képességekről és módszerekről, ők meg nagyjából semmit a NATO tényleges képességeiről és módszereiről. Ők ledaráltatták a legjobb alakulataik nagyját, mi pedig nem. Valójában ma az egyetlen ésszerű érv arra, hogy ne daráljuk le Oroszországot, az a nukleáris erejük. 3 évvel ezelőtt csak ellenérvek lettek volna, na de nem is akarta senki megtámadni őket. 

Az pedig sajnálatos módon a kíméletlen valóság, hogy csak olyan módon szabad átadni bármilyen eszközt és felszerelést, hogy az ne gyengítse meg a saját képességeket. Kötelező felkészülni arra, hogy megtámadnak minket is,