Szeretetláng Creative Commons License 2024.05.05 0 0 9779

 „Szeretlek, te most egy vagy velem. Megáldom minden lépésedet, gyermekem. Én vagyok életed forrása. Én vagyok a Feltámadás.

Nem baj,  ….. !  Hagyd, hogy szabadon tegyem, ami nekem tetszik. Egyszer majd ismertté teszem műveimet, amelyeket neked adtam. Te pedig gyermekem ezt a nevet fogod viselni: "A Szeretet áldozata." Sohasem hagylak el. Az idők végezetéig minden szót ezerszer le fognak írni. Örök kötelék van közöttünk. Ez a kötelék a köztünk lévő Szeretet szövetségének köteléke. Ez a kötelék az Én Nevemet viseli, és mindörökké, az egész örökkévalóságon át megmarad. Én, az Úr, minden embert szeretek. Azok kedvéért jövök, akik az igazságot keresik, hogy újra megmutassam nekik, valójában mi is az igazság, és hogy mit jelent, mivel elfelejtették! Én a vagyok az Igazság, és az Igazság Szeretet, végtelen Szeretet, magasztos Szeretet, örök Szeretet. Könyvem a Szeretet  könyve. Menyasszonyom, jöjj és szeress, a te szereteted megdicsőít. Értsd meg, miért szálltam le általad gyermekem, nem csupán azért, hogy irántad érzett szeretetem megnyilvánuljon benned, hanem, hogy egész teremtésem iránti szeretetem is megnyilvánuljon benned!1 Azért jövök, hogy megmutassam, mennyire szeretem őket! Megszakad a Szívem, mert oly sok teremtményem enged a Sátánnak! Mennyire szenvedek, amiért oly sok papom jár a kárhozat útján! Én vagyok az Ige. A Szentek Szentje, az örökkévaló Isten, Emmanuel, és a ti Megváltótok, akit ti sok évvel ezelőtt keresztülszúrtatok, és még most is át- meg átszúrtok. Miért? Mi a különbség a mostani és a régmúlt napok között; amikor testben éltem köztetek, és felszögeztek a keresztre? Ismételten keresztülszúr képmutatásotok, gőgötök, hitehagyásotok és makacs süketségetek. Továbbra is közömbösek maradtok jeleimmel, csodáimmal és isteni műveimmel kapcsolatban. Ma éppúgy kigúnyoltok, mint tegnap. Ti gúnyoltok ki, ti, akikre a lelkek millióit bíztam. Érzéketlenségetekkel újból keresztre feszítetek, újra felszögeztek a fára. Ó ti mindannyian, akiknek a szíve még terméketlen*, és akiknek a szíve gránittá változott, megengeditek-e valaha, hogy megérintsem, meglágyítsam és kinyissam szíveteket?* Felhagytok-e végre azzal, hogy keresztülszúrjatok?* Szájam szárazabb a pergamennél a szeretet-szomjúság miatt. Szemem belefáradt annak szemlélésébe, miként öntitek szóáradatotokat oltáromra. Felajánljátok imátokat, de mielőtt hozzám érnének, páraként felszívódnak a levegőben. Elfordítom tőletek tekintetem, mert tudom mi lakik szívetek mélyén. Megfulladok!... Fulladozom attól, hogy ivadékaim tele vannak holt szavakkal. Fulladozom attól, hogy félelem nélkül jöttök hozzám, és olyan nyíltan, olyan magától értetődően tapostok rá isteni Szívünkre. Ezek után miképpen várhatnátok, hogy bárányaim megbízzanak bennetek?  Ó, ….. ! Szívem erősen vérzik, térj be Szívembe és érezd Istened Sebeit! 

 

Gyermekem, ismertesd meg Szeretetem műveit, ismertesd meg minden emberrel, még azokkal is, akik téged bolondnak tartanak. Végül majd meglátják dicsőségemet. 

 ….. , én állok előtted, a te Istened mutatja meg neked teljes dicsőségét Megtaláltam teremtésemben a legkisebbeket. Úgy választottalak ki titeket, hogy mindenki lássa, minden hatalom egyenesen tőlem származik, és egyedül tőlem... nem pedig tőletek! ….. , én vagyok ennek a kertnek a gazdája. Senki sem nyesi meg a magas fákat, csak én, és senki sem növeli meg az alacsonyakat, csak én. Szavam úgy száll le rátok, teremtés, mint a villámcsapás! Jaj a hűtleneknek! ….. , őrizz szívedben, fogadd békémet!”