Semmi ilyesmit nem tudsz igazolni.
A legutóbbi izüs "bizonyítás" gyakorlatilag bohózatba fulladt (lásd LvT értékelését).
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166932155&t=9111571
---
Ha a Halotti beszéd isá - szavának magyarázatára gondolsz, azt azóta elvetettem, mert felül írta egy sokkal valószínűbb, amely a Honti László féle magyarázatnak bizonyos aspektusait figyelembe veszi, más - kézenfekőbb aspektusokkal viszont kijavítja. Ennek az etimológiának valóban nics köze, a jász népnév etimológiájához.
A Halotti beszéd keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető, III. Béla uralkodásának végére. A Pray-kódexben található, amit a Borsod vármegyei Boldván az Árpád-kori bencés monostorban írtak.
Boldva a Bükk-hegység lábánál fekszik, a Bódva folyó mellett.
Fel kell hát csapni a Büki tájszótárt és mindjárt kiderük az ýſa szó eredete. Ebből következik, hogy a Halotti beszéd egy tájnyelven íródott szöveg.
CzF.: "Népnyelven h nélkül is isz, iszen."
Eszerint a legvalószínűbbnek az látszik, hogy az ýſa azt jelenti, hogy hisz+az → hisz+'a vö: A biza összetett szó. | ⌂ A biz + a¹ (→az¹), ill. e¹ (→ez¹) mutató névmásokból. - Hasonlóan a Mészöly Gedeon szerinti értelmezéshez.
"az isa értelme: ’Az isá mint ’ecce’ jelentésű mutatószó, olyan alkalmazású, mint az íme (vagy ímé). Az efféle mutatószó végén, mint az íme (im-e!), ugyanolyan indulatszó van, mint az itt-e!, ott-a!, ez-e!, az-a!, ihol-e!, a hol-a! stb. mutatószavakon. Az isá szót is így kell tehát elemeznünk: is-á, s ennek végső á-ja mutató értékű indulatszó. Az is- és -á rész egymástól eltérő hangrendje is mutatja, hogy az isá két szónak az összetétele: is + á!"
Honti László: A Halotti beszéd isa szavának kutatástörténete és etimológiája 273
Sem Honti László sem pedig Mészöly Géza viszont nem vette észre, hogy ez a fajta szemantika és stílustörténet igazából a jászság máig élő nyelvezetére mutat.
Amely persze a kódex keletkezését tekintve, igencsak elgondolkodtathat minket a jászság valódi eredetéről és kronológiájáról!
Tehát így szólnának a modatok, korabeli régies, ám megrövidült névelő használattal:
"Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: Hisz'a por és hamu vagyunk."
"Hisz'a, egy ember sem kerülheti el ez vermet, Hisz'a, mind ahhoz járó vagyunk."
A szókezdő h-betű elmeradását a bükki nyelvjárás sajátossága igazolja:
"köszörüléskor a kés feltüremkedett éle’. Në köszörűd annyit aszt a ki͜ëst, iszë má sargya van!"
"Mit palázulod mindig aszt a szëgin fejji͜ërnípet, iszë nëm árt as sënkinek!"
"Minek mënti͜ë el a bu͜odba kënyi͜ëri͜ër, iszë mi͜ëg ithon izs van ölig?"
Büki tájszótár Írta BALOGH LAJOS Második, bővített kiadás Kiadja: Bük Város Önkormányzata és a Magyar Nyugat Könyvkiadó Bük – Vasszilvágy 2016
185. , 104. , 110.,
A jász nyelvjárást vizsgálva pedig nagyon könnyen rájöhetünk, hogy miért is vonódhat össze egy szó az utána áló névelővel:
"dë óután ot lëtta zënë,"
"minek híjákmán asse tudom ottan, dë abbaz idõübe tuttam még"
A jász nyelvjárás vizsgálata (Sólyom Szilvia)
https://www.karinthy.hu/pages/ib/extended/essay/sly/sly.htm
Ez a nyelvi sajátosság egyúttal azt bizonyítja, hogy 1192 és 1195 között már kvázi jász tájszólással beszéltek-e területen!
A szóösszevonások stílusjegyei hasonlóságot mutat e-tekintetben a mai székely nyelvjáráshoz, ami kicsit bővült már.
ejsze, ejszen
"Megyénkben a faluturizmus sikeres terjedésével, a farkaslaki esethez hasonlóan - rovatukhoz mostanában eljutott információk szerint - több székelyföldi településen is szoktak érdeklődni a turisták az ejsze, ejszen szó jelentése és eredete felől. Az ejsze, ejszen tájszó eredete a hisz ige egyes számú első személyű hiszen alakjára vezethető vissza. A hisz egyik jelentése, a 'vél, gondol, feltételez' közel áll az ejsze szó néhány nyelvjárásban ma is használt jelentéséhez: talán, úgylehet. Szótörténeti és nyelvjárástani kutatások szerint a hiszemből alakult hiszen formának a régiségben ilyen változatai keletkeztek: iszen, íszen, isz, 'szen. A dehiszenből alakult ki a deiszen, dejszen, abból pedig az ejszen, ejsze. Ballagi Mór értelmező szótárában (Pest, 1867) olvasható például ez a mondat: Dejszen abból nem lesz semmi. Vagyis: Úgylehet abból nem lesz semmi."
Forrás: Komoróczy György: Ejsze szavunk a faluturizmusban. Hargita Népe, 2002. augusztus
