Szia! Épp most keresgéltem én is a dinnye betegségek kapcsán a neten és ide tévedtem. Én is pont így kezdtem a dinnyével való foglalkozást. Egy tizenkét évvel ezelőtti kérdésembe akadtam bele.

 

Szóval. Van némi tapasztalatom azóta. Az első: a dinnye az egyik legkényesebb növény. Csak az ilyen makacs, kitartó emberek, mint én is, érhetnek el sikert a termesztése kapcsán, de nem adja magát olcsón soha. Tavalyelőtt úgy bele ment a betegség, hogy száz tőről egyetlen termést se szedtem le. Tehát, ha össze számolom, ami munkát, pénzt rá költök, abból bizony sok dinnyét tudnék venni a piacon.

 

A kérdéseidre közhelyes választ tudok adni: az attól függ. Szabadföldbe már vethetsz, de palántát nevelni jobb, mert kisebb helyre tudsz koncentrálni. Ha helyre vetsz, akkor hamarabb kell gyommentesítésről is gondoskodnod. Ha az embernek van fűtött helye vagy hideg fólia alá is lehet és akkor korábban lesz kiültethető növényed.

 

Ami fontos. Saját tapasztalatom. Dinnyét, talajtakarás nélkül meg se próbálj termeszteni. Csapadék manapság felénk alig van, de elég, ha kap egy-két nagyobb zuhit és akkor, ha a szár már szétfutott, úgy fel fogja verni a gaz, hogy leshetsz. Amikor már kötött termés van a száron, tilos azt pakolgatni arrább, mert lerúgja magáról.

 

A másik a növényvédelem. Még akkor se biztos, hogy megúszod a szárak teljes elhalását, ha a legdrágább szerekkel permetezel. Mik ezek? Réz hatóanyagúak: tribázikus rézsulfát, rézhidroxid, rézoxiklorid. A felszívódók közül az amistar ér valamit, de ebből is csak kétszer permetezhetsz, tehát a betegségnek bőven van ideje bele menni. A dinnye legkomolyabb betegsége szerintem a didimellás betegség és a fuzáriumos hervadás. Az utóbbi ellen sokat nem tudsz csinálni bár az egyik dinnye termesztőtől azt hallottam tavaly, hogy a tirffender nevű készítményt iktatták be a növényvédelembe és ha az ember belocsolja vele a növényt, akkor az hatásos lehet. A cidely top jó a didimellára és a fenésedésre. Elvileg. 

 

Én már a fészekkel kapcsolatban nem kínlódom sokat. Az első próbáknál olyan fészkeket csináltam, annyi mindent tettem bele, ami a nagykönyben írva volt. Lószart se ért. Most annyit csináltam, hogy egy évek óta pihentetett, rendszeresen megtárcsázott területen, némi gyommentesítés, a sorába kálium, foszfor, tyúktrágya granulátum kiszórása után kis kerti kanállal lyukat fúrtam, bele tettem és belocsoltam. A kis mélyedést mulccsal jól megpakoltam.

 

Ami nagyon fontos még az a víz. Nem igaz, hogy a dinnye bírja azt a szárazságot, amiben most már elég sokszor részünk van. Kötöttebb talajon kevesebbszer, gyengébbeken többször kell locsolni. A betegedés szempontjából a legjobb az, ha a víz nem éri a növényt. Tavaly a slagot a szárak közé bújtattam és úgy ment rá a víz.