Tetszik a szófejtésed, bár nem mindenben értek egyet vele.

Mindenképp figyelemre méltó, hogy a legősibb "szavakat" Te is csupán egy-két hangként képzeled - szerintem nagyon helyesen, mivel hangsorok kiejtésére sem az agyunk, sem a hangképző szervek még nem voltak alkalmasak.

Ugyanakkor az "mgh" egy meghatározhatatlan hangnak tűnik számomra. (ami valójában más is lehetne)

Én inkább afelé hajlok, hogy a dolgok megnevezése a rá jellemző hang utánzásával kezdődött. Természetesen az utánzott hang mind a tárgyra, mind annak mozgására egyaránt vonatkozhatott, így a konkrét hang magát a tárgyat is és a mozgást is jelentette, sőt, hasonló (hangot adó) mozgásokat is. Pl. a Z hang a zümmögés hangja, s a zörög, zaj, zene, zúz, zizeg szavak gyökének egyik meghatározó alkotója.

Tehát egy (vagy kiejtve két) hang többjelentésű szóként funkcionált.

Természetesen azt is szem előtt kell tartani, hogy őseink biztosan nem olyan tisztán ejtették ki a hangokat mint manapság tesszük a magyar nyelvben. Erre igazolás az IPA (Nemzetközi fonetikai abc) még ma is kb. 100 különböző hangja.

Nem véletlen, hogy sok más nyelvben is hasonló hang szerepel hasonló jelentésű gyökben, mert pl a zümmögést nehéz lenne a K, T, N, S, P, B, C, D, F hanggal utánozni...