Márai Sándor

 

Négy évszak

 

Május

 

Áradás

 

Két hét alatt kiáradt a városban a lomb. A zöld áradás

mindent elönt, elsodor. Mintha valamilyen ismeretlen

Duna kiáradt volna. Vastag, fodros hullámokban höm-

pölyög, az úttest két partján, oly böséggel és túlzással,

mely a veszély érzetét kelti.

Az áradásban férfiak és nök úsznak, anyák és gyerme-

kek, aggok és fiatal párok, egymás kezét fogva, a veszély ön-

kívületében, csillogó szemekkel, sikolyokkal, melyek meg-

akadnak és elhalnak a torokban. A madarak vijjognak e

boldog túlzás fölött, éhesen és szakszerüen.

A zöld áradás minden tavasszal elsodorja mindazt, ami

életemben ház volt, kerítés, biztonság. Néhány héten át

teknök és házfedelek között úszom, otthontalanul, elsod-

rottan, egy általános kalandban, amely harsog, mint a Mis-

sissippi, és veszedelmes, mint az élet.