Nem mindig sikerül biztos kézzel kiválasztanom, mit meg szeretnék nézni.

 

A tegnapi nem az én estém volt.

Kezdődött már azzal, hogy szerencsére szokásom szerint bőven időben a megállóban voltam, de 24 percig nem jött busz, így csak erős kerülővel, majd erőltetett menetben ügetéssel értem 18:58-ra a Pesti Színházba.

 

Épp csak kipihegtem magam, a helyemre lerogyva. Elkezdődött a darab, amire a szereplőlista alapján esett a választásom – csakhogy a jó színészek is kénytelenek egy szerintem harmatgyenge (hogy szalonképes jelzőt használjak) darabot eljátszani, ha a színház vezetői ezt osztják rájuk! ☹

A sajtóban kritikát előre nem szoktam elolvasni - most viszont majd megteszem.

Valami izraeli szerző bemutatja - ha jóindulatú akarok lenni, görbe tükörnek szánva, de legalábbis az előadás által abszolút élethűre sikerülve - az ottani, ezek szerint elég tipikus emberi mentalitásokat.

Az idejét nem tudom, mikor tettem ilyet színházi előadással, de a szünetben eljöttem – 1 felvonás bőven sok volt ebből nekem.

Ugyan láthattam a szerepe szerint igencsak roskadtan Nagy-Kálózy Esztert, + Wunderlich Józsefet és Brasch Bencét a tegnapi, forró sikerű este után most ebben, meg sokan másokat, de már az se érdekel, ők kik voltak. Én a nevezettek miatt adtam ki 4.480.- Ft-ot a jegyre!

Ahogy láttam, Wunderlich József kifejezetten szenvedett ebben a szerepében, annyira nem volt mit kezdenie vele. :-(

Nem volt álmatlan éjszakám amiatt, mi történhetett a figurákkal a 2. részben...

 

Így viszont legalább aránylag normál időben hazaértem.