Hirtelenjében az arat szó ugrott be a SÜ-T mintájára és rögtön utána a tar. Mindkettőben ott az AR ősgyök és mindkét szú jelentésében benne van a majdnem "csupasz" föld is. 

Az AR-AT második ősgyöke nagy valószínűséggel igeképző, (mint az ár-ad szóban a -(a)D) Az arat szóban azért szerepel a T mint igeképző, mert egyúttal a föld kopasszá tételéről van szó.

a T-AR gyökben a T hang egyértelműen a föld jelentésű, hisze a föld kopaszsága a szó jelentése.

Így a "csupasz" növény nélküli, vagy lekopasztott föld jelentést az AR hordozza. Lásd még T-ÉR, T-ERül szavakat, melyek szintén növénytelen (fátlan) földterület jelentésűek.

Arra gondolok, hogy az AR az ÁR ősgyökkel hozható összefüggésbe, s az ÁR pusztító, letaroló hatásának képét hordozza.

Ha a hangjai jelentését nézzük, akkor az R hang simán lehet a hömpölygő víz dinamikus mozgásának eRejének megszemélyesítője, az A (Á) hang viszont rámutató ősgyök lehet.