amiota az ember lemaszott a farol nincs szuksege a tajekozodasahoz valos 3d erzekelesre, igy ez mint nem szukseges kepesseg nagyreszt el is tunt. e helyett a torteneseket sikba vetiti le, a gondolkodasa a dolgok osszefuggesere a sikban tortenik, a magassag dimenzio csak ritkan, ha erre szuksegvan, egy egy targgyal kapcsolatban jon elo. pontosan ahogy irtad, terkepszeruen, es ahol ennek jelentosege van, mas modon realizalidik a magassag fogalma. de ez nem valos terlatas, csak annak egy lekepzese.

(nekem kifejezetten jo a terlatasom, de erzem, h amikor egy szerkezetet valoban terben kell elkepzelnem, akkor at kell kapcsolnom egy masfajta nezopontra es az sokal farasztobb is.)

 

ez az oka annak, h a dolgok elnevezeseben is ezt a sikbeli gondolkodast kovettek. vagyis amikor kimutathatova valt pl az em hatas a leszort vasreszelekkel, akkor az sikban tortent, igy a sikbeli elnevezeskent kapta a mezo nevet. ez nem azt jelenti, h nem tydtak volna h az terbeli, de az agy asszociacios strukturaja miatt automatikusan 'terkepszeruen' hataroztak meg.

vagyis a ter es mezo a dimenzio szamot leszamitva ekvivalensek.

 

 

a kovetkezo kerdes mar az, h ki minek gondolja a mezokent leirt jelenseget.

legyen a ter egy ures terfogat es toltse meg valami, pl eter v B reszecske mezo? akkor a mezo is egy ures, sikra konvertalt terulet amit kitolt valami pl az em hatast kozvetito entitas.

vagy legyen a ter maga egy entitas, mint a terido fogalma? akkor lehet a mezo is egy entitas.

valojaban majdnem mindegy, ezek egymassal majdnem ekvivalens elkepzelesek, annyi a lenyeg, h a vilagegyetem egyes pontjaihoz fizikai tulajdonsagot kothetunk.

amiben nem mindegy, h az elso verzio megengedi a fizikai valosagunk hatarossagat, a masodik nem.

 

amin te rugozol az inkabb filozofiai, mintsem fizikai kerdes, vagyis h letezonek fogadhatunk el valamit, ami fizikailag nem kimutathato. ha a teret (egyik jelenteseben) elfogadjuk annak a valaminek amiben anyag letezhet, akkor letezik ter anyag nelkul, az az ures ter. ha a ternek fizikai entitast akarunk adni, akkor ter ott letezik, ahol anyag is letezik. de akkor felmerul a kerdes, h mi van ott, ahol nincs anyag.

az idonel mas a kerdes. ha entitas, akkor letezik a terido a mai felfogas szerint, ha viszont a valtozas aranyszamanak tekintjuk, akkor is letezik, csak mint fizikai parameter, aminek erteke 0 is lehet.

 

ne menjunk mar le arra a szintre, hogy ami nem kezzel foghato vagy ami gyakorlatban nem merhetok az nincs is!!!!!

mint pistike a magyar oran: a fogalom pl az izzo vasdarab.