Nos azért meglehetősen hülye kérdés, mert a bessiból nem lett bacsanag.
Durván eltérő dolgokat próbálnál összekapcsolni.
Egy érdekes momentum:
"Ha a *bečenek stb. alakokból indulunk ki, akkor ez azt is jelenti, hogy a magyaroknál a 9–10. század fordulóján még ismert és használatban volt az eredeti török önelnevezés, később a magyar nyelvi környezetben úgy tűnik, hogy nem ez, hanem egy másik változata a *bäčänäg vagy *bäšänäg vált általánossá, legalábbis a besenyő, besnyő helynevek erre utalnak." (Polgár, 80-81. o.; g = a szövegben kimásolhatatlan gamma)
---
Köszönöm végre az érveleést!
Én simán kidobom, ami nem állja meg a helyét! Akár ezerféle elképzelést is, hogy megtaláljam a helyeset!
Mélegre kell tenni a végén mindent.
Elmondom hogy látom. A magyar őstörténetet akármerről nézzük, mindig három összetevő kíséri - magyar (finnugor), iráni (kaukázusi), török (hun).
Ilyen összetevőkből az ÓKOR óta, vagy még előbb politikai szövetségek jöttek létre. Amelyek a Kárpát-medencében, a Kaukázus előterében és a Dél-Ural térségében keveredtek egymással. A besenyők is egy ilyen kevert nép, a népnév pedig a kevertségükből adódik.
Az ászik kultúrájának afája és omegája a fémművesség - és valóban a fényes szóval van összefüggésben a népnevük, mégpedig a VAS és (ezüst) szavunkhoz kapcsolódóan.
Az uráli eredetű *ßaśke ’vmilyen fém’, összekötheti egymással az uráli, az iráninak tartott ókori Bessi népet, a Jász (asii) népnevet és mellé tudjuk tenni a gót–alán (aisz - vas) - népkeveredéseket is a KM-től az Urálig.
"A szójegyzékben szereplő, a kaukázusi nyelvekből kölcsönzött baex és a gal szavak alapján V. I. Abajev fontos megállapítást tett. A véleménye alapján «arról van szó, hogy a magyarországi jászok a XV. században nem a dél-oroszországi, vagy a krími alánok utódai, hanem az észak-kaukázusi alánoké » akiknek a nyelvébe már a Kaukázusban beszélt nyelv szavai rögzültek»17. Helytálló Német Gyula véleménye, hogy «megállapíthatjuk, hogy az oszét nyelv két alapvető dialektusa, az iron és digor közül, a jász a digorhoz áll közelebb»18, amennyiben a jász szavak jellemzői többségükben a digorhoz hasonlatosak, mint: a szóvégi ae jelenléte, a digor és a jász szavakban az e, u, i és s szóvégi k és t egybeesése."
A magyarországi jászok szó- és névjegyzéke
T. T. Kambolov, a filológiai tudományok doktora
Az Észak-Oszét Rádióban 2006. szeptember 6-án 11 óra 11 perckor elhangzott előadás szövegéből Kovács J. Béla fordította
(Plinius szerint (Hist. Nat. lib. 36. c. 11) az aethiopok a basalt követ vasszinéről nevezték igy.)
ÚESz Vas: Örökség az uráli korból. | ≡ Vog. (T.) ätküš ’ólom’; osztj. (V.) wăγ ’vas, fém ‹különböző fémnevekben›; pénz’; zürj. (Sz.), (P.) ezi̮ś ’ezüst’; votj. (Sz.), (K.), (G.) azveś ’ua.’; ? cser. (KH.) kərtńi-waž ’vasérc’; md. (E.) uśke, viśkä ’huzal, drót, sodrony’, (M.) uśkä ’ua.; lánc’; finn vaski ’érc; réz; bronz’; lp. (norv.) væi'ke ’réz’; – jur. jeśe, ẃeśe ’vas; pénz’; szelk. ke̮zi̮, kwe̮zi̮ ’vas’; kam. baza, waza ’ua.’; stb. [uráli *ßaśke ’vmilyen fém’]. ≋ Megfelelői: tokhár wäs, yasa ’arany’. ⌂ A magyarban az adatolt 1. jelentés az elsődleges ’vmilyen fém’ jelentésből jelentésszűküléssel jöhetett létre.
ÚESz: Ezüst: Valószínűleg örökség a finnugor korból. | ≡ Vog. (T.) ätküš ’ólom’; zürj. (V.), (Sz.), (I.) ez-i̮ś ’ezüst’; votj. (Sz.), (J.) azvéś: ’ua.’ [?fgr. *äsᴕ̈-βaśkᴕ ’vmilyen világos színű fém’
..
"Bessia annyi, mint Scythia, Vasország"
"A bess vagy ves nemzeti név annyi, mint vas."
"Igen, de a név és szóhasonlóság nyelvismeret és tudományos elv nél-kül semmit sem nyomhat. Ám legyen, de, hogy a Bes, vagy a mi mindegy Ves, vagy a végső mássalhangzót kettőztetve Bess, Vess nemzeti név annyi, mint Vas, aíSíjgos, ferrum, akármiféle nyelvre for-dítassék is az le : azt már Schlözer is kimondta, midőn Nestor magya-rázatára irta : „Wessen (Bessi), Vas bei Jordanes" Nestornak ezen Wess népét azon orosz krónika, melyet Karamsin adott ki ^íSti^og (fer-rum, vas) néven nevezi 2); Byzanti István pedig világosan állítja mind azt, hogy a scythákat a barbár népek előbb Baesi (Bessi) néven ne-vezték, mind pedig azt, hogy a scytha név vasat is (aíSíjgos, ferrum) jelent 3). Jornandes máskép Jordanes is scytháknak mondja a bessu-sokat, kiket, mint láttuk Vas népnek is nevez, midőn így ir : „Lucullus siquidem primus in Thracia contra Bessos pugnans, eos qui in forti-tudine famaque praeibant, devicit." És utána veti : „Scythis Romano-rum ostendit virtutem" 4). A kinek az jutna eszébe, hogy a thráciai s moesiai régi bessusok azért, mivel bessusok, azaz : név azonságnál fogva még nem kúnok, ..."
...
"Ezekből világos, hogy a Bessus nemzetnek volt saját nemzeti nyelve; csak az a kérdés még : miféle nyelv volt a Bessus nemzet nyelve? Megmondja Anna Comnena röviden; de tisztán és világosan, hogy a Bessusok azonegy nyelvűek (ó/unyiúrroi) a kúnok-kal, miről Schlözer sem kételkedett 3). Az úgy is tudva van, hogy a kún, besenyő, székely és jász, palóczok, és hogy a palócz nyelv dialectusa a magyar nyelvnek."
...
"Innen fejt-hetni meg azt is, miért nevezi Strabo Bess-Arabiát, Scytharum de-sertum nevezettel 2). Ezekből az következik, hogy Bessia annyi, mint Scythia; ez pedig annyi, mint Ves- vagy a mi mindegy Vasország, Vastartomány, és hogy a Bessusok, más néven Bissenusok valóságos Scythák, vagy nemzeti néven vasok, vas azaz : erős nemzet."
...
"Schlözer irja : „E nép-nek, az annalisták szokása szerint, csodálatosan elferdített nevei, a byzanti Íróknál: IJaíCivaxai, naJXivaxtíai, és azok tartománya Ilaí^ivuy.ia- a frank annalistáknál: Pecenaci, Pizenaci, Picenati, Pincenates, Pecinei, Petinei, Pedenei, Postinagi (Suhm, 260. 1. idézi a helyeket); a magya-roknál Bisseni, Bessi; a lengyeleknél : Pjeczenjek; az oroszoknál: Petscheneg. Hogy a byzanti Íróknál gyakran ama végtelen *(?) scytha név alatt is rejlenek, az úgy is világos : Stritter 810" J)"
...
"Sz. László király 1093. kelt azon oklevelében, melyben a pécsi egyháznak sz. Istvántól nyert jogait megerősíti, s ez egyházi megyé-nek határait kijelöli, olvastatik : „Ex quibus una Peuche ecclesias-ticae sedis ecclesia" 5). Itt a Pécs városnak neve csaknem betűről be-tűre úgy iratik, mint a Peuce szigetnek és az abban volt ily nevű városnak neve. Martinus Gallus, ki 1102. és 1138. évek között élt, lengyel krónikájában, és még más névtelen lengyel krónika iró a Ba-ranya vármegyei Pécs várost Vasvárnak nevezik A Peuce, Peuche, Pécs város neve tehát annyi, mint Vasvár, Scythopolis; a Peuce sziget neve annyi, mint Paczinatia, Bessia azaz : Scythia. Sz. István király 1015. monostort alapított Baranya vármegyében a Vashegy tövében. II. Endre király 1228. oklevelében e monostort így nevezi : „Ecclesia B. Benedicti Varadiensis de radice ferrei montis" '). E hely most Pécsváradnak azaz : Vasváradnak hívatik."
ERDÉLYBEN TALÁLT VIASZOS LAPOK
(TABULAE CERATAE),
ES MAGYAR ŐSTÖRTÉNETi VIZSGÁLATOK.
Dr. ÉRDY JÁNOSTÓL.
PEST, 1859.
