"Egy 10 ezer évvel későbbi gyerek ezeket szerintetek, hogy „olvassa” el ezeket? Valaki felolvassa nekik? Besugározzák az agyába? Hogy értünk meg egy szöveget jobban, ha olvassuk vagy ha…? Mi lenne a másik módszer, ha nincs írás?"

Megpróbálom, de kérlek ne válaszolj indulatból, csípőből, csak gondolj bele más nézőpontokba is ("Nem azt mondom, hogy úgy gondolkodj, mint én, hanem csak azt, hogy gondolkozz!" - ismerős, igaz?) 

Egy 10 ezer évvel ezelőtti gyermek IQ szintjével nem lehetünk tisztában, nem tudjuk, milyen impulzusok érték, a 20-60-100 ezer évvel ezelőttieknél meg pláne. De hogy egy mai kétéves feloldja a mobilzárat a telón, beállít egy esti mesét a neten, és kedvenc dallamos ébresztőt választ, azt nem hiszem, (sőt egyértelmű, mondhatom hogy tudom) hogy írás-olvasás tudásához lehet mérni, egyszerűen úgy bújnak ki szüléskor, olyan képességekkel, hogy tized annyi idő elég nekik bizonyos fejlődésekre, mint X évtizeddel ezelőtt. Ez persze még "csak" technikai fejlődés, de iskolás kor előtti gyerekek eligazodása a jel és menürendszerekben elképesztően gyors. És logikusan teszik mindezt, tudatosan úm. "kenik-vágják" még a legbonyolultabb elektronikai-háztartásbeli gépek, eszközök irányítását is. A jelrendszerek, egyezményesített (akár nemzetközi) menürendszerek kiveszik az írást a jövő kommunikációjából, irányításából, lehet azokból állhat össze később 1 világnyelv - akkor az oktatásba is az kerül be. 

 Amit lentebb írtak többször az AI/MI segítségéről, az az elme fejlődésére nem, de olyan telepatikus kommunikációra képes lehet, ami kiváltja az írást. A házi PC elé ülve bemondja a diák a saját AI egységének, hogy az Iliászt kell elemezni holnap, az őt ismerő gép a számára legkönnyebben érthető, felfogható vázlat-film-elmesélő formában gyorsan beviszi a lényeget, sőt, tesztvizsgákat készít, kielemezve mit jól, mit nem jól jegyzett meg. De ez már most is csak egy vékony, és szűkülő rétegérdeklődés, az összes többi olyan, sok olvasással járó tanulmány, vagy kulturális érdeklődés mellett, ami a 21. században egyre erősebben eltűnőben van. Ha lesz 22., szerintem abban olyan hobbi szintre kerül a könyvolvasás mint egyéni szórakozás/érdeklődés, mint amilyen most a bélyeggyűjtés, vagy a numizmatika.

 Az agyi kommunikáció, a telepatikus hullámok, az érzés-érzékelés-tudat-reakció viszont fejlődésképes marad, a memória-logika terén tapasztalható mai nagy ütközések és véleménykülönbségek ha megszűnnek (nem pusztítjuk ki-nem butítjuk magunkat, fejlődést hoz a 21., majd a 22. század) az elmék kinyílhatnak, esetleg 10%-al nő a homo sapiensek agyi kapacitása, akkor a vázolt technikai fejlődés és saját értelmi fejlődés mellett az írásra nem lesz szükség. Max hobbi szinten.