Miután megebédeltek, Bagoly és Malacka folytatták az értekezés próbáját és elemzését.

Az első és legegyszerűbb módszer: Évi 200e forint összegű teljesen egészében dézsma- és ispotályozási járulék mentes jövedelemhez juthat a munkavállaló. Nagyobb értékű (min.: 500e Ft) beruházás, vagy tárgyi eszköz beszerzésekor a következő képpen járjunk el:
Először is keríteni kell egy rugalmasabb világszemléletű kereskedőt, aki többek között használt cikkekkel is kereskedik. Nos tegyük fel, hogy a munkáltató akar venni egy korszerű frottírbolyhosító kézi készüléket. A készülék gyártójánál az ár 500e Ft+ÁFA, azaz bruttó 625e Ft. A számlát a munkavállaló nevére állíttatja ki. Kicsit később elballag a kereskedőhöz és a munkavállaló adataival pont 825e forintért eladja a kereskedőnek a készüléket, aki némi habozás után megveszi.

-Főnököm! De mi lesz az ÁFA dézsmával? –rémült meg Malacka.
-A magánszemély nem alanya az ÁFA dézsmának, a munkáltató el fogja így veszíteni az ÁFA levonási jogát. –kezdett sivalkodni Malacka.
-Csigavér! Ha elolvastad volna az Áfa 62-64. §-ait, meg az 1997/41 APEH iránymutatást tudhatnád, hogy létezik az ún. különbözeti adózás a használtcikk-kereskedelemben, amit ajánlok szíves figyelmedbe. –nyugtatta meg Bagoly Malackát, majd folytatta:

A munkáltató kicsivel később –immár a saját nevében- megvásárolja a kerskedőtől a készüléket 835e pénzért, hogy azért a kereskedőnek is legyen némi haszna. A kereskedő természetesen szabályos ÁFÁ-s pergament bocsát ki a munkáltató felé.

A munkáltató a tárgyi eszközei között nyilvántartásba veszi a készüléket, amelynek a nettó értéke után értékcsökkenési leírást számolhat el költségként.

De mitől lesz dézsma- és ispotályozási járulék mentes a munkavállaló jövedelme? Egyszerű. A magánszeméy a Szja 11.§ (3) bekezdés c.) pontja alapján az ingó dolog értékesítéséből származó jövedelmét nem kell bevallani, ha az nem haladja meg a 200e Ft értéket. Ha nem kell bevallani, akkor a dézsmát sem kell megfizetni utána. Az ispotályozási járulékok kérdése meg fel sem merül, mivel nem biztosítási jogviszony alapján jutott a magánszemély jövedelmhez.

-Bagoly, mi lesz akkor, ha mufurcok, meg jönnek a szokásos piaci érték mizériával? -érdeklődött Malacka.
-Semmi. Ha sokat akadékoskodnak, hagyni kell a bíróság elé kerülni az ügyet. Hol van az márványtáblába vésve, hogy a létező legolcsóbb helyen kell vásárolnia bárkinek is? Volt egyszer egy hasonló ügyem. –merengett el Bagoly.
-Micimackó egyszer hozzájutott egy nagyob tétel pulóverhez valamilyen csereügylet kapcsán. A lényeg az rövid úton eladta az egészet, aztán véletlenül láttam a Zsibvásáron 3e forintért, meg a Fényes Butiksoron 23e forintért. Pont folyamatban volt az ügy és vettem egyet a butikban, meg egyet a zsibin. Természetesen szabályos számlát kértem mind a kettőről. Aztán amikor szóba került a szokásos piaci érték, hát elővettem mind a kettőt számlástul. Azzal fenyegetőztem, hogy tanúnak beidéztetem mind a két kereskedőt, akik igazolják, hogy az adott pulóvert tőlük vettem a számlán szereplő összegért. Megkérdeztem a mufurcok jogászát, hogy akkor most melyik a piaci érték? A lényeg az, hogy ekkora –ráadásul igazolt- piaci értékkülönbözet esetén nincs joga a mufurcnak önkényesen eldönteni, hogy mi mennyit ér. A bíró meg új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokon eljáró dézsmahatóságot, és itt már csont nélkül átment az ügy. –mesélte el Bagoly.

Nna, térjünk át a következőre.

To be continued...

10telettel:
A Dagotta

PS: Kedves Pocak! Hmmm... Érdekes hasonlat. Egy ilyen átfogó jellegű kiadványt 6-8 hónap sajtó alá rendezni. Azalatt pont el is évül az egész. Bár próbálok időtálló tanmeséket kiagyalogni, de nem merem vállalni kockázatot, hogy egy fél év múlva is ugyanígy oldanám meg. Itt a Neten meg viszonylag könnyű aktualizálni a dolgokat. Hogy ezen nem keresek? Istenem. Legalább megnyugtathatom magam, hogy tettem valamit a közjó érdekében. :)
dP