-Malacka! Mára végeztünk, mehetsz haza. –dünnyögte Bagoly.
-Ilyen korán? Fogadjunk, hogy megint Sunyi Róka jön hozzád. Miért nem engeded, hogy egyszer én is itt lehessek, hiszen tudod mennyire szeretem. -méltatlankodott Malacka.
-Nem ismered te ezt a csepűrágó népséget Malacka. A hírnevük a mindenük. Vérig sértődne, ha bárki itt lenne az irodában rajtunk kívűl. Majd kérek tőle egy dedikált képet, úgyis van nála mindig. –próbálta Bagoly Malackát kiengesztelni.

Malacka így lógó orral elballagott haza. Hogy került a Százholdas pagonyba a nagy színész? Egyszerű. Egy road-show alkalmával elvetődött a Száholdas pagonyba is, ahol letekerték a műsort, és utána kezdődött egy fogadás a helyi notabilitások részvételével. Sunyi Róka úgy gondolta, hogy learatja a neki ilyenkor kijáró méltatásokat és babérokat, aztán hazamegy, mert ez már a harmadik előadás volt ma. Legnagyobb meglepetésére azonban a helyiek éppen csak kezet fogtak vele, tettek egy-két udvarias megjegyzést és mindenki rohant egy egyre növekedő csoport felé.

Szegény Sunyi Róka nem ismerte a pagonybéli szokásokat, így nem tudthatta, hogy a helyi elit minden nagyobb összjövetelre meghívta Baglyot abban a reményben, hogy egy-két potya tanácsra megvághatják. Ezt tudta Bagoly is, de nem nagyon törődött vele. Belefért az idejébe, meg tisztában volt a dolog reklámértékével. Sunyi Róka már kezdett megsértődni, de kíváncsisága és ösztöne azt súgta érdemes lenne kicsit hallgatózni. Nem is bánta meg. Egy-egy kérdés kapcsán Bagoly olyan kiselőadásokat rögtönzött, hogy tátva maradt a szája. Persze tudni kell Sunyi Rókáról, hogy tehetségénél csak a dézsmák, meg a dézsmaszedők iránt érzett zsigeri gyűlölete volt nagyobb.

Később meg is kereste Baglyot, hogy segítene-é neki dézsmaügyben? Bagoly rá is állt a dologra, no nem azért mert nagy üzletet látott benne, hanem, mert Sunyi Rókát még egészen fiatalon segédkönyvelő korában a szívébe zárta. No nem a tehetségéért, Bagoly ennél sokkal gyakorlatiasabb volt. Bagoly volt egyszer egy Rómeó & Júlia előadáson, ahol egy apró szervezési hiba miatt a Júliát alakító színésznő nem jelent meg. Hogy ne kelljen visszaadni a jegyek árát, Sunyi Róka eljátszotta mind a két főszerepet. Bagoly ettől a perctől kezdve Istenként tisztelte a színészt, akit ilyen apróságok nem tudnak megzavarni. Ez igen! -gondolta akkor, ez az igazi profizmus.

Miután összebarátkoztak, Sunyi Róka minden titkába beavatta Baglyot, aki ezt kellőképpen méltányolta is, mert ő is szeretett bennfentesként járni-kelni egyébként neki elérhetetlen társaságokban. Legelső húzása az volt, hogy bejegyzett egy off-shore céget Delaware államban. Hogy mi szükség volt rá? Bagoly abból indult ki, hogy a szerzői jogokat az birtokolja akinek eladják. Tehát amikor összehoztak egy-egy előadást, a szerzői jogokat átruházták a delaware-i cégre. Amíg futott a műsor addig licenc-díjat fizettek érte, végeredményben saját maguknak. Ott adóztak utána, és a kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmében így már adómentes jövedelmük keletkezett. Rögtön utána minden szereplőnek alapított egy-egy családi jellegű céget. Előszeretettel Kft-ket alapított, mert ha megbuknának valamin, legfeljebb a jegyzett tőke úszik. Itt aztán a jövő hetet is elszámolta költségként, ami csak eszébe jutott, és amiről csak tudtak számlát szerezni. Természetesen mindenki a minimálbér után fizetett mindent. Keresztbe-hosszába béreltek egymástól mindent ami csak mozdítható volt, öt sminkes nyolc technikus kellett minden előadásra, persze csak papíron és családtagok között szétosztották a jövedelmeket.

Na de csöngettek, és Bagoly az ünnepi ábrázatát öltötte magára.

Itt a vége fuss el véle.

10telettel:
A Dagotta