Hamupipőke és a tagi kölcsön

Manapaság már nincs sok értelme a tagi kölcsönnel variálgatni., hogy miért? Nézzük meg az Szja 65.§ (1) bekezdés f. pontját:

"f. a kifizető által a magánszemély(ek)től felvett hitel (kölcsön) után kifizetett kamat és/vagy az értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során fizetett kamat és/vagy árfolyamnyereség - ideértve a szövetkezeti célrészjegy kamatát is - a kifizetőnél együttesen legfeljebb évi 200 ezer forintot, az 1995. december 31. napja után létrejött ügyletek esetében személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összegben számít kamatjövedelemnek, akkor is, ha egyébként a d)-e) pontokban meghatározott feltételek teljesülnek;"

Ebből látható, hogy egy magánszemélynek egy évben legfeljebb 10e forint fizethető ki ezen a címen.

Nézzük a kamat kérdését (Szja 65.§ (1) bekezdés d. pont):

"d. a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata, feltéve, hogy a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot, 1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetében a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, figyelemmel az f) pont és a (3) bekezdés rendelkezéseire is;"

Ha visszaszámoljuk, akkor legfeljebb 50e forint tagi kölcsönt tesz lehetővé egy tagnál.
Ha ennél több szükséges a gazdálkodáshoz, -márpedig több kell- akkor, legfeljebb kamatmentes kölcsönként nyújtható.

Hamupipőke és a cégalapítás

Hosszú távon érdemesebb –még betéti társaság esetén is- minél magasabb jegyzett tőkével alakulni. Mivel a beltag vagyoni felelőssége korlátlan, lényegében véve mindegy, hogy 10e vagy 1m forint a vagyoni betétje.
Miért is érdemes magasabb jegyzett tőkével alakulni? Erre a választ az Szja 66.§-ában találjuk.

"1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül
a) a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;

...

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani:
a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket;
b) az a) pontban meghatározott összegnek ki kell számítani az osztalékmegállapítás évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese szerinti részét;
c) a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 20 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.
E rendelkezés alkalmazásában a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt."

Mi következik ebből? Minél magasabb a jegyzett tőke, annál nagyobb az osztalék azon hányada, amely után 20%-adót kell fizetni.

Ha meg Hamupipőke ki akarja venni a pénzt, akkor egyszerűen csökkentik a jegyzett tőkét, és simán adómentesen kiveszi. Bár sok értelme nincs, mert mint láttuk, akkor meg az osztalékadóval később csapja agyon a mufurc.

Hamupipőke és a talicska

Ha személyhordó talicskát vesz Hamupipőke, az ÁFA-dézsma eleve nem vonható le. Más a helyzet a haszonjárműnek minősülő talicskával, ekkor minden további nélkül levonható.

De egyáltalán, minek megvenni, ha lízingelhető, vagy bérelhető is a talcsika? Bármilyen. A talicskakereskedők mindenféle kedvezményeket adnak a használt talicskákra is, mert az új talicskák értékesítésekor nagyon sokan beszámítják a használt talicskát is, és azoktól is szeretnének megszabadulni.

Azt se felejtsük el, hogy a királyfinak, SZJA-dézsmát is kell fizetnie a talicska bérleti díja után. Szóval jobb, ha a cég bérli, vagy lízingeli a talicskát.

Itt a vége fuss el véle!

10telettel:
A Dagotta