Hackz!
Nyilván senki nincs birtokában az abszolút igazságnak, meg az is biztos, hogy mindenkinek a saját útját kell járni, de azért – ha +bocsátc – lenne néhány megjegyzésem:
1. Az szerintem is biztos, hogy nem kell minden nap enni, és heti egy, vagy havi egy-három nap méregtelenítő böjtölés előnyünkre válhat.
2. Csak testzsír elégetéséből nem képes a szervezet elegendő energiához jutni, nem is beszélve a működéshez szükséges egyéb esszenciális anyagok hiányáról. A hosszabb böjt - szerintem - mindenképp káros, sporttal kombinálva meg még inkább. Ha te nem éreztél erőszint csökkenést, akkor az csak azért lehet, mert „nincs erőszinted”, alacsony intenzitású edzést végzel, nem próbálod a maximumot kiadni magadból, és innentől értelmetlen is a súlyzós edzés (legalábbis nem fejleszt). Ha edzés előtt nem vágom be a lyó kis szénhidrát turmixomat már gyengébb vagyok, és ez természetes is intenzív anaerob tréningnél.
3. Ha a böjtölési időszakokat váltogatod ősmocsok zabálással („mértékkel ugyan de már én is ehetek kedvenc diós, whiskyben áztatott banánnal tuningolt palacsintámból”, „magam is nagy csokifogyasztó vagyok”) akkor szabályosan arra „edzed” a testedet, hogy zsírosodjon. Hosszú böjttel az anyagcsere lelassul, a raktározási hajlam fokozódik.
„gyors fogyás élményében”-hez: Azt kellene minden túlsúlyosnak, és fogyni vágyónak felfogni, hogy a zsír ami rajta van nem maga a betegség, hanem csak egy tünet. A tünetikezelés itt sem hoz tartós megoldást, hiába fogy le két hét alatt húsz kilót, ha egy hónap múlva visszahízik harmincat, mivel agyilag semmi se változott nála, ugyanolyan gányokat eszik megint. Ezért nem számít, hogy mennyi idő alatt fogy le a páciens, az számít csak, hogy menyi idő alatt képes kialakítani azt az életmódot ami majd egy élethosszig tartó egészséges és szép testhez vezet. És ha ez megvan, akkor menthetetlenül szép lesz és karcsú, ha nem holnapra, akkor majd jövőre, ez már mindegy.