Lét és idő III.

Szemlehunyásnyi öröklét rebben
időtlen sóhajjal záruló pupillák alatt.
Még érzem ízét a gondtalan pillanatnak
és még emlékszem
ujjaink egymás közelségét tapintó játékára.
Ajkad ajkamat simító selymére.
Évszázadnyi türelmem töredékes jutalmára.

Nem tagadhatod Te sem
a lehunyt szemünk mögött
felvillanó és megálló időt.