Sziasztok! Az eddig olvasottak szerint már vénnek számítok köztetek (80-as évek közepe), de nosztalgiából hadd kapcsolódjak be egy kicsit én is a sztori mesélésbe.
A mi előadásunkon történt meg az eset, tehát biztosan nem kitalált történet, vagy "urban legend":
CSEHI tanár úr tartotta az anyagszerkezettan előadásunkat a kiselőadóban. Kezében egy köteg papírról diktálta az előadás anyagát, mi pedig szorgalmasan írtuk a szöveget, a lassabbak néha-néha visszakérdeztek. Volt aki egy-két mondattal volt elmaradva. Telt az idő, sok papír lekerült már a köteg aljára. A szünetben letette az asztalra a paksamétát, és kiment. A kíváncsibbak az asztalhoz mentek megnézni, hol tartunk az anyagban, sok van-e még? Nézegetik a lapokat, aztán egyszercsak hallom őket: " B.... meg, ezek üres papírok!"
Meg kell hagyni, a humora az páratlan volt. Meg a memóriája is.

Ć