Hát mi is lakásba tartjuk Sir Arnold-ot. Nálunk is voltak gondok kezdetben, mikor egyedül hagytuk Főleg a cipőket imádta szétrágni és a kabátokat lerángatni, de aztán mindig mindent gondosan elzártunk mielőtt ementünk reggel, így szépen leszokott róla. Persze mikor mégis előfordul(t) akkor rögtön tudta ahogy beléptem, hogy baj van:) Behúzta fülét farkát és menekült az asztal alá úgy szégyelte magát. Egy valamit nem visel el: ha az egész család egyszerre lelép valahová este és ő nem jöhet. Akkor tud produkálni! A legextrémebb az volt, amikor felmászott az ebédlő asztalra, mindent lerángatott és oda vizelt :P De ez csak egyszer volt, mert marhára kikapott!

De az egésznek az a titka, hogy sokat sétáljon! Mi naponta több mint 3 órát vagyunk kint vele (oké mi 3-an vagyunk a feladatra). Addig van egyedül, amíg én vagy az öcsém haza nem jön a suliból. Szóval max 9-től 3-ig (de ez tényleg a maximum ált. max. 4-5 óra). Ez 6 óra és nem csinál bajt. Mindig van valami rágcsálni való játéka. Ha eleget engeded rohangálni nem lehet baj, de ha 10-12 órára akarod magára hagyni, akkor inkább tényleg ne hozd el:(

Amúgy igazán közösségi kutya. Nem akaszkodik ránk a lakásban. Nem ugrál, ugat, hogy játszunk, foglalkozzunk vele, nem kunyerál az asztalnál. El van magában, csak annyit akar, hogy mellettünk lehessen, és éreztessük, hogy szeretjük. A szomszédok is imádják, mert nem ugat, és mindenkihez nagyon kedves. A szőre nem igényel ápolást, és rövid (bár mivel szinte folyamatosan hullik jóval gyakrabban kell porszívózni).

Hát kb. ennyit tudok elmondani a lakásban tartásáról. Ja! és a következetesség! Amit nem szabad, azt SOHA nem szabad!!! Különben kinyílik az Egója!:)