Csepp!
Seregélyesen nem voltam, de Martonvásáron igen, tavaly, egy kis hétvégi (tavaszi) kirándulásra ruccantunk le. A parkban (ami tényleg csodálatos) éppen egy esküvői párocskát fényképeztek. Az a jó az egészben, hogy egész közel van Pesthez, tehát akár innen is érdemes leugrani esküvésre. ;-)

Mókusleqvár!
Nem minden anyakönyvvezető 170 kg és 50 körüli nő... NEM EZ a jellemzően közös tulajdonságuk, hanem az, hogy (tényleg) borzalmasak! :-)))))))))))))))))))))))
Az elmúlt pár évben volt szerencsém néhányhoz (húgomé, sajátomé, +2 barátnő esküvője), mindegyik iszonyatos volt... pózolós, nyálas-csöpögős, éneklő hangon előadott hót röhejes vagy épp hót fásult, érzésnélküli, kifejezéstelen hangú és tekintetű macák. Rájöttem ugyanis, hogy az anyakönyvvezető olyan "állatfajta", aki vagy marha jól akarja csinálni az esketést (ettől lesz giccses, hányingerkeltően émelyítő), vagy már marhára unja minden szombaton ötször-hatszor tök ugyanazt elmondani, s akkor meg ettől lesz gépies és unalmas.
Szóval a dolognak ez a része nem megúszható! :-)