Nem is a roncsdarabok hiánya a probléma - bár az is igen érdekes kérdés. Hanem a rés alakja és mérete kb. olyan széles (keskeny) mint a hiányzó repülő törzse.
Ha a repülő közel vizszintesen csapódott be, akkor:
1. a szárnyaknak nyomot kellett volna hagyniuk a falon. Főleg azért, mert az üzemanyag a szárnyakban van, televoltak, nehezek voltak. A szárnyak felkenődnek a falra (persze ez sem igaz, mert a falat simán ledöntik...), a kerozin szétloccsan, és kb. a résnél négyszer szélesebb helyen ég minden, KÍVÜL-belül. Azaz nincs zöld pázsit sem.
2. A hajtóművek a becsapódáskor simán leszakadnak, a tehetetlenségüknél fogva tovább repülnek. (A tornyokba csapódott gépekkel is ez történt: a hajtóművek leszakadtak a szárny alól, és átrepültek a tornyon, mert nehezek, és kemények.) A rés két oldalán nyoma kellene lennie a hajtóművek becsapódásának.
Ha a repülő 90 fokkal elforgatva repült a becsapódáskor, akkor sem jó a dolog:
1. A pázsiton nyomot hagyott volna a szárny, mélyen felszántva - különben elment volna a ház felett a gép.
2. A szárny okozta a rombolást, de akkor a gép törzsének a P. mélyében kellett volna becsapódnia - de a légifelvételen látható, hogy a pusztítás a külső egy-két gyűrűre korlátozódik.
Ha mondjuk, zuhanórepülésben jótt a gép, fentről:
1. ha pont a p. élét találja el, akkor kívül rengeteg roncsnak kellene lenni
2. bent a pusztításnak egyenletesnek kellene lennie, de nem az: a külső gyűrű teljesen átszakad, a következő kevésbé, és egyértelműen látszik, hogy kívülről történt a hatás.
3. Ha zuhanórepülésben jött a gép, akkor egy bazi nagy krátert csinált volna, aminek nyoma sincs.

Úgy néz ki, mintha mondjuk, egy kisebb rakéta találta volna el kívülről. (Bombára nem gondolok, mert ha a robbanás a füldön történt volna, a fal mellett, annak kint is elég komoly nyomai lennének, aminek a légifelvétel ellentmond.)

(Persze hihetetlen, hogy nem repülő volt, de hát a vétécébe repülés is hihetetlen.)
Ja, és az is érdekes véletlen, hogy a P. pont azt a részét éppen felújították, azaz nem dolgoztak ott. Persze, lehet véletlen is, hiszen öt szárnya van...

Attila