Thor kedves!

Te vallásos vagy? Hiszel Isten létezésében? Szoktál imádkozni hozzá? Rendszeresen jársz templomba? Hát gyónni?! Ha igen, akkor minden rendben a templomi esküvővel. Ha viszont nem... akkor hogy mertél hamisan esküdni?! Az egész egyházi esküvő alapja az ISTENHIT és a vallásosság. Ha pedig ez nincs meg, az egész egy hazug, álszent, képmutató ceremóniává válik. Az pedig, hogy ez az egész szánalmas-e, nevetséges vagy éppen megbotránkoztató, az mindig az adott körülményektől függ.
Azt írod, "az esküvő helye a templom". Ez nem igaz. Az esküvőt más szóval házasságkötésnek hívjuk, s erre létezik egy speciális helyiség, melynek házasságkötő terem a neve. Az pedig, hogy az egész szertartás a templomban gyökerezik (ahogy írtad), azon egyszerű okból van, hogy régen mindenki templomba járt. A legcsóróbb nincstelen ember is mondatott misét a halottja lelki üdvéért. Vagy például minden család vasárnap délelőtti szent és sérthetetlen elfoglaltsága az volt, hogy templomba ment. Csakhogy azóta nagyot változott a világ. Ugye annak is joga van fekete ruhában eltemetnie a halottját, aki nem papi temetést akar?! Akkor miért ne lenne joga fehér hosszú ruhában esküdnie annak, aki nem álszent, így nem akar égre-földre esküdözni Istenre és a mindenható Szűz Máriára, az összes szentekre meg mit tudom én még mire, összetett tenyérrel, térdelve.
Tényleg, láttál Te már mondjuk egy igazi római-katolikus esketési ceremóniát?! Régen állítólag a párttagokat vették fel ilyen nehezen, esküdözve égre-földre. Mellesleg már több ismerősömtől, barátnőmtől hallottam, hogy a pap csak úgy volt hajlandó az egyházi ceremóniára, hogy még a kötelező és elmaradhatatlan jegyesoktatás előtt megesketi a házasulandókat arra, hogy mindketten őszintén és mélyen vallásosak. Nem minden pap, de a legtöbb így csinálja. Tehát az egész megható, csodaszép templomi ceremónia egy óriási, bődületesen nagy hazugságon alapszik. Milyen megható! :-\

"akinek fontos az egyház által kitalált és évszázadokon
keresztül alkalmazott ceremónia, attól kissé humorosnak tartom azt, hogy "nem vagyok vallásos" felkiáltással
ugyanazt a ceremóniát más helyszínen megköveteli."
Nem ugyanazt a ceremóniát követeli meg.
Csupán arról van szó, hogy egy gyönyörű virágokkal feldíszített, szép teremben, szép zenére bevonulva egy sokkal maibb szöveget végighallgatva házasodnak össze.

Lehet, hogy azért vagyok ennyire ellentétes póluson e témakörben, mert tavaly a barátnőm esküvőjén jéggé dermedtem. Helyszín: Mátyás templom, bevonulás Schubert Ave Mariájára, amit egy tízezer forintos operaénekesnő énekelt. Én már a legelején elbőgtem magam, annyira csodálatos volt az egész. Tényleg az. Tiszta libabőr voltam! Ahogy kinyílt a gyönyörű Mátyás templom kapuja, és a mennyei felhomályba betódult a fény, felcsendült a zene, és egy angyali hangon elénekelt csodálatos dal... szóval arra gondoltam, ez igen, ez valami. Aztán a lüke barátnőm végigröhögte és végigrágógumizta az egészet, gyönyörködött a zselés műkörmére ragasztott strasszokban, és stírölte a videóst, hogy ugye egyfolytában őt veszi. A szent fogadalmak egyikénél-másikánál pedig egyszerűen elröhögte magát. Az egész vacsorán erről beszélt a násznép, hogy milyen botrányos, meg hogy miért kell templomi esküvő annak, akinek ez nem belülről jön, hanem csak flancból.

"Szerintem
baromi nevetséges dolog fehér ruhában bevonulni a polgármesteri hivatalba"
Hidd el, sokak szerint meg az a baromi nevetséges dolog, ha valaki csak a flanc kedvéért esküszik templomba. Ennek a "MÉG SZEBB" verziója, amikor (a köztudottan a szűzességet jelképező) mirtusz-koszorúban vonul be az ifjú ara, 7 hónapos terhesen.

Egyébként pedig amondó vagyok, hogy tartsuk tiszteletben egymás véleményét. Mindenkinek joga van templomban vagy "csak" házasságkötőben esküdni, hogy ki miért melyiket választja, az részben morális kérdés, másrészt ízlés dolga. :-)