Rajzolj egy egyenest egy lapra. Tegyük fel, hogy ez az abszolút tér-idő.
Most rajzolj fölé vagy alá (mindegy) egy olyan girbe-gurba vonalat, amely kezdete valahol az első egyenesen van, majd össze-vissza kanyarogva néhol érinti, esetleg egy ideig együtt is halad az első egyenessel, majd ismét elválik, elkanyarodik, és valamely más pontján előrébb vagy hátrébb megint érinti. Na ez a csúnya görbe az időutazó tér-ideje, ami szintén lineáris (bár a rajzon görbe, de ez csak az érzékeltetés miatt van), és ami ezért ugyanúgy folytonosan telik az időutazó számára, mint az "abszolút" tér-idő az abban tartózkodó egyszerű halandó számára.
Az egész kicsit hasonlóan működik a féregjáratok elméletéhez, csak itt a főszerepben nem a tér, hanem az idő áll.
Csak azért, hogy jól összezavarjalak, hozzátenném, hogy az időutazó szemszögéből inkább az lenne érzékletesebb, hogy az övé az egyenes vonal, az "abszolút" tér-időé pedig a görbe. De ezt lehet bonyolítani...
Ajánlanám figyelmedbe Albert Einstein Az általános és speciális relativitás elmélete című könyvét... :-)) Sok ilyen tér-idő anomáliát érthetőbbé tesz, kezdve a görbült térrel, féregjáratokkal stb. Ha meg tudod szerezni az eredeti kiadás valamely újabb pl 1928-as reprintjét, abban még biztos emberi nyelven elmagyarázva találod az egészet, nem valami túlbonyolított fizikai képletekkel halálrazsúfolt borzalomként...