Néhány szó a harcosokról.
Az ember nem is hinné de rengeteg tipusa van a viadoroknak. Először ázsiában alakultak ki még Nagy Sándor idejében, ezeknek a leszármazottai a mai Ázsiai viadorokok, amelyeknek szintén sok változata van. /Pl Hint Horozu-Török h, Reza-Brazil h, Pakisztáni, Üzbég,/ Japánban alakították ki a Shamo-kat A legnagyobb az O-Shamo, a közepes a Chu-Shamo, a törpe a Ko-Shamo, a legújabb alak a Tosa-Chibi. Japán fajta még a Kinpa, a Tuzo, a Yamato-Gunkey. Dél-Kelet Ázsia /Thai-föld, Burma/ adta a Szumátrai tipusú viadorokat és a gólyához hasonló Maláj harcost. A szumátraiból alakultak ki a Thai-game és a Burma-game és a Ga-noi azaz a Vietnámi harcos. Afrikában pedig a Malgacse a Madagaszkári harcos. Indiában pedig kialakult a csupa izom Indiai viador, ami az alapanyaga a mai Broilereknek /ipari tyúk/. A gyarmatosítók a sok kinccsel együtt tyúkokat is elhoztak Ázsiából. Az angolok kialakították az Ó-angol harcost és a gólyaszerű Modern Angol harcost. A hollandok pedig a szumátrából kitenyésztették a Kraienkoppe harcost, a Twentse Grijze-t és a belga Brugse harcost. De van viadorjuk a Spanyoloknak, az Íreknek és az Ausztráloknak is. Sőt a Franciáknak is, Normandiai viador.
Az USA-ban az Ó-Angolokkal a mai napig tartanak viadalokat. Ja a kubaiaké a Cubalaya.
A ma kiállításra tenyésztett fajták a durvább kinézetűek, nagyok, erősek, szélesek, ráncos fejjel, kicsi farokkal, egyenes meredek tartással. A harcra használtak kisebbek, sportosabbak, nincs taraj és állebeny. Ezekre fegyvert is raknak, a sarkantyújukat kipótolják kis fémtüskével.
Egyébként minden fajtának van törpe változata is, de ezek már csak tényleg dísznek vannak. Semmivel sem harciasabbak más fajtáknál.