PIROSKA:
Úgy látom, javarészt Te, vagyis a Te "ügyed" került a középpontba. Így végigolvasva az eddigieket, az engem is meglepett kissé, hogy igazándiból még be sem vagy mutatva jövendő anyósodnak. Ez a "elvette tőlem a fiamat az a qrva" típusú hozzáállás meglehetősen aggasztó, de nem ritka. Szerintem paty kérdése még jól jöhet neked egy esetleges viszály esetén: kérdezd csak meg tőle, hogy őt is leqrvázták-e az anyósáék annak idején, mert ha ez valamiféle családi szokás vagy rituálé, akkor (majdnem) rendben van. Ha viszont nem, akkor hogy mer véleményt mondani valakiről, akit nem is ismer. Ugyanakkor... az, hogy még nem találkoztatok, esélyt adhat arra is (mármint neked), hogy anyósod megkedveljen. Létezik ugyanis az ún. "Nahát, én nem is tudtam, hogy ilyen aranyos ez a kislány!" c. váratlan fordulat, ami nem ritkán a leqrvázást követően szokott beállni. Szerencsés esetben még az ellenséges hozzáállást is végleg felválthatja. Mi -innen- változatlanul nem tudunk mást tenni, mint szívből drukkolni neked.
Nálunk egyébként minden rendben: készülünk az első házassági évfordulónkra! :-)
Az anyósom pedig -változatlanul- egy földreszállt angyal! :-)))

BERKU:
Cipő ügyben csak egyetérteni tudok az előttem szólókkal. Inkább legyen egy kicsit "használtas", viseltes, tehát "betört", mint hogy úgy járj, mint egy kolléganőm, aki már a házasságkötőből kifelé jövet sántikált, a vacsorán meg a szülei minden vendéget végigkérdeztek, kinél van ragtapasz, mert vérzett a csaj sarka. Klassz lehetett! :-/
Ajándékokkal kapcsolatban: mi a vacsi "kajaszünetében" estünk neki. Bizony külön asztalka, minden ajándékon cetli (kártya), tehát tudtuk, hogy kitől van. Nyilvános bontogatás volt, mindenki hót kiváncsi, hogy melyik dobozban mi van, a tréfás ajándékokon röhögcsélés, jópofa bekiabálások, az értékes ajándékoknál elismerés stb.
Zene: Liszt: Szerelmi álmok nagyon szép tud ám lenni! :-)
Mi a Lohengrin nászindulóra vonultunk be (hogy csakazértse a szokásos legyen), középső zenei betét az Albinoni: Adagio volt, hárfán (gyönyörű!!!), és a Szerelmi álmok volt a záró, ún. "vendégekáltalvégigsmacizó" zene. (Én nagyon szerettem volna a Schubert Ave Mariat, de a férjem azt mondta, szerinte az templomba való, házasságkötőben röhejes. Végül is meggyőzött.)

PATY:
Nem igaz, hogy szerencsétlenséget jelent, ha az esküvő napján esik az eső. Nekem du. 4-kor volt az esküvőm, kettőkor még szakadt, én meg már ott tartottam, hogy nyugtatót veszek be, nehogy elbőgjem magam. Tiszta ideggörcs voltam. S akkor... az elindulásunk előtt alig félórával... egyszerűen elállt az eső, kisütött a nap, s mire lementünk az utcára, már félig fel is száradt a járda. Ja: és a házasságunk kimondhatatlanul boldog! :-)
Előzetes orvosi vizsgálat: szerintem is sokaknak elrontaná a kedvét, rosszabb esetben magát a házasságkötést hiusíthatja meg egy negatív eredmény. A rossz híreket jobb nem tudni előre, bízzunk mindent a természetre.