Mielőtt még szegény kis ártatlan macsit ledarálnátok, mosógépbe dugnátok, vagy más, visszafordíthatatlan szörnyűséget követnétek el rajta:

Lehet, hogy el kéne vinni állatorvoshoz, ki tudja.

Másik meg hogy én is kapcsolatba kerültem egy harapós cicával: Játszani szeretett (5 éves felnőtt létére hajkurászta a gombolyagot is). Ha már unta magát, megpróbálta valahogy játékra terelni a szót, csakhát macskáknál, éles karmokkal, fogakkal nem túl szerencsés. Le kell vezetni a "kilóméterhiányukat": muszáj lesz játszani vele.

A harmadik, hogy a macsekoknak nincs falkaösztönnye, hogy akármilyen gazdához odaláncolódhassanak: ha nem teccik neki, odébb fog állni. Szóval, ha meg akarod tartani a cicust, ne verd. Nekem is volt egy "kölcsönmacskám" vagy fél évig: Szabályosan, minden este hozzám jött lelki támaszra. Otthon nem törődtek vele. Egyszer, hogy elutaztunk egy hétre, végleg eltűnt :(.