Bocs mindenkitől, de az anyós-témához szeretnék néhány szót fűzni.
Miután árvalányt vettem feleségül (szóval az anyósom már nem élt), igy csak jó édes muterkámat tudom leírni, mint anyós.
Ő is megpróbálta pici fiacskáját a nőstény fenevadaktól megvédeni, de amikor belátta, hogy nem megy, felvette a jó anyós álruhát. Persze időnként szerepéből kiesvén próbálkozott nálam életem párjának hibácskáit felnagyítani. Ilyenkor visszaéltem az anyai szeretettel, és közöltem, ha nem hagyja abba, akkor nem kell feltétlenül őket olyan sürün meglátogatnunk.Ilyen esetek időről-időre előfordultak hasonló eredménnyel.Persze az igaz, hogy ezek után 4-5 hét elvonás következett be, és újra béke, öröm, angyaloscskák repkedtek a családi égbolton. Látszólag feladta a dolgot, de végleg talán soha. Egyébként pedig muterkám, mint anya nekem a legjobb, de mint anyós nem ugyanaz.
Végezetül az anyósokat csak saját fiú vagy lánygyerekük tudja kordában tartani, véleményem szerint.
Mégegyszer elnézést, hogy belepofáztam.
Jó hétvégét mindenkinek.