Mindenkit mélységesen megértek, akinek bármilyen állatkája elment.
Pár hete kellett az én Dorisomat(uszkár) elaltatni:-(
Iszonyú nehéz döntés volt. 15 évesen...
Megfogadtam soha többet nem akarok másik kutyát.
Szerencsére nem maradtam ebben a depis állapotban sokáig. A véletlen összehozott egy ici pici Bichon Bolognese-vel, és bár semmit nem tudok erről a fajtáról, ma boldog tulajdonosa vagyok.
Nem felejtem el Dorist, naponta gondolok rá... És arra, hogy nem kellett többet szenvednie....és itt egy új pici élet, aki legalább tuti jó helyre került:-)))
Őt Astra-nak hivják. Nem az autó után, bár a fiam szerint egy Astra középkategóriás autó, és "ő" még a Corsa szintet sem éri el:-)
Nos szóval ha valaki nem tudná Astra= Csillag.
És valóban egy KicsiCsillag.
Rengeteg örömet hoz az életembe, annak ellenére, hogy amúgy sem hiányzik az öröm érzetem. Hiszen van egy csodás három hónapos unokám is.
Gondoltam, bemásolom ide a kuty-t de nem tudom, hogyan is lehet.