Judit!
Sokat gondolkoztam azon, amit írt nekem. Nem teljesen tudom, hogy miért haragudnék ennyire a páromra, és miért kellene ezért saját magamnak fájdalmat okoznom. Az, azért jól esett, hogy megérti, tényleg fájdalmat élek át. Mi már 5 éve vagyunk együtt a párommal, ebből 3- éve együtt is élünk. 1 éve végeztünk az egyetemen, és ő egy software cégnél doldozik azóta, én még nem helyezkedtem el, de azért kapok megrendeléseket, szóval az nem lenne igaz, hogy neki beindult a karrier én meg otthon unatkoznék. Az sem igaz, hogy elhanyagolna, mert gyakran eljárunk bulizni, minden új barátját és kollégáját bemutatja nekem. Általában velük járunk el, mert hát ez érthető, most került új helyre, építeni kell a kapcsolatokat. A párom könnyen ismerkedik, barátkozik, én egy kicsit zárkózottabb vagyok. Most, ahogy így írom ezt a levelet, elgondolkoztam azon, hogy pont egy éve kezdődtek el ezek a problémáink. Lehet, hogy köze van ahhoz, hogy egy kicsit megváltozott az életünk, mióta a párom új munkahelyre került? Nem tudom, érdekelne, hogy mi erről a véleménye, mert én nagyon szeretném, ha rendbe jönnék!
Várom válaszát!