én is tökéletesen egyetértek, ebben a példában nem a meztelenségről van szó, hanem egészen másról (én a magam részéről nemhogy tizenhárom évesen az apám, de harmincegy évesen a párom előtt sem teszem ezt meg, legalábbis nem szívesen, hacsak lehet, keresek más utat-módot).

meztelenség: nekem még az jutott eszembe, hogy most a tíz hónapos babámmal fontos része életünknek a meztelenség, mármint hogy fedetlen keblekkel lásson. :-) ahhoz, hogy ne mutatkozzak előtte (gyerekkorban) meztelenül, ahhoz egyszer csak majd el kell jönni egy pontnak, miután már nem szopizik, hogy elforduljak, máshol öltözzek. de miért pont akkor és miért pont az a pont? olyan mesterkélt lenne ez.

teljesen más kérdés a kamaszkor, amikor magától fordul el, amikor látom rajta, hogy zavarba hozom a meztelenséggel - ahogy itt leírtátok: akkor majd ott lesz ez a pont, de ez természetes lesz, nem mi alakítjuk így mesterkélten.

[nagyon aranyos két unokaöcsém viszonya ahhoz, ahogy szoptattam a babámat. a kisebbik hét éves, ő odajött és tudományosan átvizsgálta az eseményt. a nagyobbik, tizenhárom éves, ha eljött a szoptatás ideje szép csendesen kiment a szobából. én nem erőltettem, nem tiltottam semmit - tehették, ahogy nekik jólesett.]

Lappa